Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)

— 21

lyek, hol a hárshegyi homokkőnek előfordulása, csekély mélységben biztosan következik, s hol a víztartó elég magasan a város fölött felállítható.

Ily módon a vizvezoték létrehozása csőhálózattal, víztartóval és közkutak- kal együtt, 15.000 Iliit er napi víz fogyasztásra berendezve, legfölebb 45.000 frt befektetést igényelne, fenntainása ellenben semmi költségbe nem kerülne.

Az előmunkálatok és a vízvezeték létrehozása, a szomszédos községekkel egyetértve, legczélszerübben a kir. város által történhetnék és a befektetett tőke, a vízfogyasztásért szedendő mérsékelt díjból, elég jól jövedelmezne, s törleszthető is volna. Ha azonban a város és a községek erre nem volnának hajlandók, vagy anyagilag képesek, akkor a vízvezeték létrehozása, hatósági engedély és a községekkel kötendő szerződés mellett, magánvállalkozó, vagy miként ez Győr sz. kir. városban történt, részvény- társulat által volna keresztül vihető.

Ezeket tartottam szükségesnek, a közönség tájékozása végett, e tárgyról elmondani s az intézkedésre hivatott körök figyelmébe ajánlani azon óhajtásom kíséretében, hogy azok buzgó pártolásra találjanak és a legjobb sikerre vezessenek.

Omnia probate et optima ten etc.