Burány János: Esztergom talajvizei s a vízvezeték (1887)
J1 Hogy az esztergomi Várhegy alján és a Ivusztus begyen kiemelkedő dolomitos mészkövek a fődolomithoz tariozuak-e? az még eldöntésre vár, mert ezek szabályos vastag rétegzett) kn él és tömött összeálló Szövetüknél fogva, a fődolomit kőzetétől lényegesen különböznek és nagyon valószínű, hogy ezek a fiatalabb Dachstein mész, vagy az e fölé települt alsó liasz mész képződményhez tartoznak és a fődolomitból felszálló magnesia tartalmú vizek befolyása alatt nyerték dolomitos jellegüket. A fődolomiton a rhäti systemálioz tartozó Dachstein mész települ, mely a Pilishegység, továbbá a Fehérkő, Kétágú begy, Kis- és Nagy Strázsa- hegy, a doroghi Nagy kőszikla, a Hete és nyúlványai, a csolnoki Magoshegy, a bajótlii Öregkő s a lábatlani Bóczkő és Eménkes fő tömegét képezi, s nagy részt vesz a vidék legnagyobb hegyeinek alkotásában. A rhäti képződményre az alsó és felső lias mészkövek vannak lerakodva, az előbbi, kisebb kiterjedésben, a doroghi Nagy kősziklán és a bajótlii Öregkőkegyen, az utóbbi a Bóczkő, Eménkes, Gerecse, Pisincze s a taréi ősi Bányahegyen, nagy területeket borit és az ismeretes vörös márványt szolgáltatja. Az alsó lias képződményben Esztergom területén a Vörösét fölött eri- noitl mészkő, továbbá jelentékeny vastag qnarzit- és tűzkő telepek fordulnak elő, mely utóbbiak az országutak kavicsozására kitűnő födanyagnl volnának használhatók. A lias képlet fölött a jura systema lerakodmányai, csak elszigetelt kisebb foltokban vannak kifejlődve, Esztergomnál ugyancsak a Vörös ut allján, továbbá Lábatlan- és Bikol puszta területén, hol azok szaruköves, felié)' és vörös mészkövekből állanak. A kréta képlet vidékünkön csupán Nverges-Ujfalu, Lábatlan és Bikol puszta határaiban mutatkozik, a jura mészkőre települve, egyedül alsó (neo- coni) emelete van kifejlődve s inárgából és homokkőből áll. Ezen középkori csoportokra, helyenkint a fődolomitra, és Dachstein lueszre, az alsó harmadkon (eocen) képződmények vaunak lerakodva. Ezek alsó osztályzata, váltakozó édesvízi tálvag, márgás mészkő és barnaszén telepekből és ezek fölött félig sósvizi és tengeri tályagokból áll. A középső osztályzatot tengeri tálvag, mész- és homokkő képezik. A felső osztályzat, pedig alul meszes, füll óbb agyagos- (kao linos) és kovakötszerii tengeri homokkőből áll, (striata homokkő, a benne előforduló nmnmulites striatáról elnevezve) melynek felső emelete édesvízi márgarétegeket és szóntelepoke-t is foglal magában. Az alsó- és közép eocen képződmények ritkán és csekély kiterjedésben lépnek a felszínre, Esztergom kir. város területén csupán a Cserepesárok két pontján, továbbá a Bottyánkútnál, az Öreg Strázsahegyen és a Hosszúpart oldalában mutatkoznak. — Előfordulnak még Dorogh, Tokod, .Mogyorós, Bajóth, Sárisáp és Baj na községek területein apró foltokban és a 2*