Perneczky Ágnes: Esztergom szerepe és jelentősége Komárom megye gazdasági életében (1971)

6

struktúra óa természetes szaporulat révón jelentősebbé v ilt oa&roz megye saját« belső mnkaorő-kitermelóoe Is*

A megyo l>36-ban Budapestre, valamint Szabólee-Szataár, Hajdu-Bihar, Győr-öopron, Pest és Fejér megye népességé- re gyakorolta a legnagyobb vonzóerőt• Sive 1 q kültozkő— dők több mint 60 -át az ideiglenes lakólielyváltoztatók adják« az elvándorlás is főként özére a területekre i- r ínyül* A két irányú napeasagmosgás ereuményét szealól- toil a 3*s£* ábra »

Pl rV.iMr&ülffr,- A népsűrűség a megye ipa i jellegének aegfz- lelően Pest megye után az országban a legmagasabb* I960» 70 között jelentősen - 119«8 fő/km-ről 13^,2 fő/km - re növekedett* kz utóbbi tiz eo tendobon lejátszódó folyamat egyenes folytatása volt a kei zol 100 esztendő óta meríti/ yelhetö tendenciának* 18S9-ben Komárom

2

megye népa UPíisége pl,2 tő/km' volt* z időben n megyék között a nyolcadik helyet foglalta el* 19t9-öen már a harroaoik íxelyro ugrott fel* o/ deaek -ózötti ar..vmr

A zömében nehézipari helyekkel ron elkezd Komárom megyében a munka jelle *óne ~. me felelően a költőz- ködők kb* 60, -át a férfiak teszik ki az 1966-68-aa a- datok szerint* A vándorlás Így jelentős mértékben befolyásolja a negye férfi és női la oso't*ánok arányát* 196ü-ban 1000 férfire 1006 nő jutott, 1970-ben 1009* ráz az arány a megyék között a legalacsonyabb, s 55 fővel kevesebb az öi*ozúgos átlagnál*