Perneczky Ágnes: Esztergom szerepe és jelentősége Komárom megye gazdasági életében (1971)

4 6,

\

s.eriipot jé bízott*

A vi'ros n üli .Bv.t vadban, a királyi afíókhely dudára liuiyöaéakí után* e^yibézi-földueurl befolge aid ka miit* A XIV-kVX#r>z*bnn a vehető tAraedulral réteg n «aólo- óí- bortermelő közmüve egrArpolgéraág volt. A váróul keretező* napeugérban azdn.;, hamadkox*! dombkor kedvező természeti adottságai, valamint a szőlő feod'üti térítőktől valA aenteszóge elősegítette n zsz5- iőtaríí». atéo falakul/» */«t. A tőrök úiüzét&ít követő u z- dac/ i fellendülős, ill* .sztergom varost/ fejlődén® szintén a szőlőművelésnek ét. borkereskedeleuin-k kő— szönuető. A XX, ez. ele jen a kézműipar elvolt a szén» t*földi novénytermesztőétől, de a szőlőtermő ütéssel va- 3A kapcsolat ^giiisradt * »boon az évszázadban megnöveke- cUrfct a gabona iránti kox'ealet, s a borke táncodélem ha- nyatiA antik indult. Sßzfcergojnnk nőm volt gabona terra Ifi 'ülinterlaad"->jn9 s o^ért a gabonaKonJuttcturét n m tudta oló ,gé kíIx eznélni* A na/ zndforduIAn a mezőgazdaság íiiot:, átlódig jelentő® szerepet tóit be a v^ros gazdasági életében, de a laseu ipari - ejlődes hatáséra a xiezőgaa- dao'-óan dolgon' keresők arány« oa^u^a, • * ;xfco viiá^- jjáboru után a pang* szőlészet ós fejletlen ipar nem tudott kellő sa/«u aunfcaiohetősóget biztosítani, Az ag~ ráTi>voidt£riAtun kivándorlás val ill* klingt zá sával az őstermelők erénye ©sókként* 9* két világháború között Esztergom a boroíSi iparvidék fő élelmiszer éllétá ja volt.i^öO-Gu & jakit b a város ipari sfclya növekedettemig a aoanŐg^zdesAg j dent .tóga ősökként*