Vimmer Imre: Esztergom szab. kir. város tekintetes képviselő testületéhez az 1900-1906. évet illető jelentése (1901-1907)
5 Már az alapkőletételének ünnepsége előtt, midőn erre Bíboros Herczeg- ■’rimásunkat tiszteletteljesen meghívtuk, s ezen kérelmünk az ő drága és változó egészségére való tekintetből a hideg évszakban teljesülésbe nem mehetett, méltóztatott ő Eminentiája kilátásba helyezni, hogy kedvezőbb időben a zárókő letétele alkalmával megáldja az ő magas nevéről elnevezett „Kolos“ Közkórházunkat. És ezen kegyes ígérethez fűződött reményünk teljesedésbe is ment ; mert bíboros főpásztorunk fényes papi segédletével és kíséretének közepette, i magas belügyi kormány képviseletének, vármegyénk és egyéb közhatóságainknak jelenléte mellett, ünnepélyesen megáldotta a szenvedő emberiség új nenhelyét s ugyanakkor átérzett hálánk nyilvánítását és mély tiszteletű üdvözletünket kegyelmesen fogadni méltóztatott; egyúttal alkalma nyílt meggyőződni közönségünk lelkes szeretetéről, mely a körében történt magas megjelenésé- íek alkalmát örömmel ragadta meg, hogy érzelmeit hangosan kifejezze és tanúsítsa. Az uj kórház jelentőségéhez méltóan lefolyt ezen lélekemelő ünnepség érintésének kapcsolatán lehet helyén rámutatnom, mily szükséges és hiányt- DÓtló volt már az az alkotás, mely az ósdi és szűk régi ,,ispitánk“-at a kor génveinek megfelelő modern kórházzal váltotta fel. Ismeretes dolog, hogy a régi közkórház abban az alakjában, melyben még 1838-ban épült, többé a viszonyoknak nem felelhetett meg. Korábbi jelentéseimben már ismertettem azon okokat, amelyek egy valóban modern közkórház étesítését halaszthatatlanul követelték és azon módokat, amelyeknek segítségével sikerült a szenvedő emberiség javáért végre olyan közintézményt létesíteni, unely ma határozottan megfelel czéljának. Az uj közkórház a korábban megvásárolt Bisutti-féle telken közvetlenül íz „Aranyhegy“ déli lábánál épült és nyolcz kisebb-nagyobb épületből áll. — Rendeltetésének 1902. évi január 11-én adatott át, amikor is a régi kórházban ipolt betegek átköltöztettek s e naptól kezdve uj otthonában volt folytat- íató az emberszeretet munkája. Az uj közkórház 80 ágyra rendeztetett be. A múlt év folyamán — tekintettél a folyton fokozódó betegforgalomra — előnyös átalakításokkal sikerült nég 18 ágynak helyet biztosítani s ha ehhez az elmebeteg zárkában levő 2 igyat hozzászámítjuk, úgy közkórházunk a pótágyakon kívül épen 100 ágygyal bir. Egészen természetes, hogy ily nagyobb méretű uj létesítmény mellett ilőállnak bizonyos hiányok, előre nem látott szükségletek és követelmények. Ezek- íek szép egymásutánban való pótlása akként eszközölhető, amint sürgősen, vagy kevésbé sürgősen kell az előállott szükségleteket kielégíteni. — dondani is felesleges, hogy az 1902-év tavaszán első kötelesség volt az uj :órház telkének parkirozása. — A kórház magában véve sohasem vonzó; akik zt felkeresik, szenvedő, enyhet és gyógyulást kereső emberek. Lehetnek sokan, kik abban a véleményben vannak, hogy minek az ilyent közintézményt, a „szen- ■edés tanyáját“, vonzó keretbe állítani? Pedig a természetnek kedves tdesége fél gyógyszer a szenvedőknek és gyönyörűsége a lábadozóknak.
