Vimmer Imre: Esztergom szab. kir. város tekintetes képviselő testületéhez az 1900-1906. évet illető jelentése (1901-1907)
80 igényelne. Ezen tetemes beruházási költség nem állván rendelkezésre, a létesítés abbamaradt. Utcáink és tereink múlt évben készült új burkolata teljesen bevált, ez évben nagyobb útburkolási munkák nem is végeztettek, csakis a Széchenyi-téren egészíttetett ki a Szentháromság-szobor két oldalán a még hiányzott aszfaltburkolat, úgy, hogy most e tér teljesen egységes képet mutat és különösen esténként, a város közönségének kellemes sétálóhelyét képezi. A Simor János-utca Kispiac felőli torkolata terméskővel részben átköveztetett, célravezetőbbnek látszik azonban, hogy ezen utca is, valamint a még új burkolattal nem bíró más utcák, a múlt évihez hasonlóan láttassanak el kövezettel, mire nézve az előmunkálatok megindultak. Egyéb utaink a rendes keretekben tartattak fenn. A dorogi utón, a sintérházi árok áthidalására államköltségen egy 3'0 méteres áteresztő épült kétoldali feljárókkal és a katonai lőszerraktár, valamint a gyepmesteri épület felé levezető útakkal, miáltal az országút forgalma az eddiginél sokkal előnyösebben bonyolódik le. A lefolyt évben igen sokat szenvedett városunk a gyakori záporoktól, a határban ezek óriási károkat okoztak, a város belterületén pedig, különösen a Kispiacon, Széchenyi-téren és a Kossuth Lajos-utcának a Rudnai Sándor-tér felőli torkolatánál valamint a Simor János-utcában a forgalom volt napokig megakasztva és a nagy mennyiségű hordalék elfuvarozása a városnak tetemes költségébe került. Ezen bajok folytán napirendre került annak szüksége, hogy a hegyi vizek lehetőleg a városon kívül vezettessenek el, a város tanácsa ez ügyben kérelemmel járult a magas kormányhoz, honnan vett intézkedés folytán a komáromi magy. kir. kultúrmérnöki hivatal foglalkozik a vonatkozó tervek elkészítésével. Egyike az városunk legéletbevágóbb érdekeinek hogy a város központja és legélénkebb része ne legyen egész nyáron át kitéve azon folyton fenyegető veszélynek, hogy egy hirtelen zivatar után lerohanó iszaptömegek a forgalmat teljesen megakasszák, sőt az egyes házakat is veszélyeztessék. Villamos telepünk az első, 1905-ös üzemévben 3000 korona, a most befolyt második üzemévben már 4700 korona tiszta nyereményrészesedést hozott a városnak, ilyképen, amellett, hogy igen megfelelő közvilágítást és az egyes fogyasztóknak olcsó magánvilágítást nyújt a telep, a városi pénztárnak állandó jövedelmi forrásává is válik. A telep fejlődése igen örvendetes, a tér-
