Vimmer Imre: Esztergom szab. kir. város tekintetes képviselő testületéhez az 1900-1906. évet illető jelentése (1901-1907)

o

akarjuk, hogy az összehasonlítás reális és megbízható legyen, és itt nem csupán a városok különböző viszonyára kívánok utalni, melyek a költségszükségletek iránt különböző igénynyel és erővel lépnek fel, hanem tudni kell az összehaszonlitásban azt is, hol és mint fedez a város a %-os pótadóval kiegészített jövedelmeiből általános költségelőirányzata alapján; vagy hol és mire vet még ki külön pótadót, viseljenek ezek bármily egyéb neveket. Az ilyen összehasonlítás azután, melyben a mi költségvetésünk és számadásunk mindenre kiterjedő fedezetével fog állani, annak felismerésére vezetend, hogy nem egy helyütt felekezeti iskolai járulék, megyei pótadók, vagy egyéb dijak és térítések neve és cime alatt az általános költségvetésben fel nem vett adóztatások is fordulnak elő, milyeneket mi kétségtelenül úgyis terhes városi költségvetésünkön kívül vagy mellett azután már ki nem vetünk, hanem amilyenek hozása és külön tárgyalásával a mi fő költségvetésünk és számadásunk is tetemesen mérsékelhető lenne %-os tételében, anélkül, hogy az ilyen művelet az igazi terhelést mérsékelné vagy könnyebbé tenné.

Megengedem, hogy vannak városi viszonyok, melyek között a közköltségnek érintettem szétválasztása indokolt, sőt szükséges lehet, nálunk azonban csak komplikáltabb eljáráshoz vezethetne a közönség minden köny- nyebbülése nélkül, mely a közös kivetés és kezelés mellett legalább az egységes áttekintés és kevesebb zaklatás előnyét kapja a kisebb pótadóval való terhelés illúziója helyett.

Evek óta kilátásba van helyezve a városok ügyének törvényhozási rendezése azon kiáltó és jogos követelmény alapján, hogy a városokra háruló állami feladatok teljesítéséért a városok kárpótoltassanak vagy legalább