Esztergom sz. kir. városának az 1870. évi 42. t. cz. 91. §. értelmében szerkesztett szervezési munkálata (1872)
24 si vagyon bérbeadásánál, mely előbb is bérbeadás utján kezeltetvén, jövedelme a költségvetésben bevételkép előirányozva van, a tanács állapítja meg, és az ily vagyon bérbeadására nézve eltartott árverés eredményét, mennyiben az az előirányzott jövedelmet elérte, ugyan az hagyja helyben; oly vagyon bérbeadására nézve azonban mely előbb nem bérlet utján kezeltetett, vagy melynek haszonvételéért az előirányzott összeg a már megtartott árverésen meg nem igértetett, mind az árverés módozatai és a kikiáltási árnak meghatározása, mind az árverés eredményének el-, vagy nem fogadása a közgyűlés jogköréhez tartozik. Valamely városi vagyonnak árverés mellőzésével magán egyezkedés utjáni bérbeadását csak a város érdekének kiváló érdeke indokolhatván, a közgyűlésnél tanácsilag csak ily esetben inditványoztathatik. Azon szolgálmányok biztosítása tekintetében, melyek az előirányzott kiadások rovatában a költségvetésbe betetvék, az árlejtés hasonló módon eszközlendő, annak megtartása- s helybenhagyására nézve hasonló eljárás követendő. A város számára teljesítendő munkálatok, jelesen építkezések, a középületeken, csatornákon, vagy azok alkotrészein szükséges javitások, eszközök, szerek beszerzésének megrendelése csupán előlegesen megvizsgálandó költségvetés, illetve terv alapján történhetik ; és a végrehajtott munka valamint a szálitott eszközök, szerek, szakértők közbejötté mellett megejtendő, felülvizsgálat alá vonandók, melynek eredménye a dij vagy ár utalványozásánál irányt szab. A városi háztartásban az évi költségvetés adván meg az irányt, köteles a tanács, mint a költségelőirány
