Esztergom r. t. szab. kir. város szervezeti szabályzata és a tanácskozási ügyrend (1898)
72 vén az elnököt és előadót, kik a tárgy felvilágosítása végett bármikor, az indítványozó pedig a vita befejeztével még egyszer szólhat, 13. §• Soron kivül is bármikor szólhatnak azok, kik a napi rendhez szólani, személyes kérdésben válaszolni, vagy a jelen ügyrendre akarnak hivatkozni. 14. §. A szólót beszédében megszakítani, vagy akadályozni nem szabad; erre csak az elnök van jogosítva a 7. és 8. §-ok eseteiben. 15. §. A közgyűlési tanácskozásban beszédet olvasni nem szabad. 16. §. Oly ügyek feletti vitákban, melyek egyes tagok közvetlen személyes érdekeit érintik, az illetők szavazattal nem bírnak és a vita tartama alatt a közgyűlésben jelen nem lehetnek. 17. §. A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait, megsérti és sértő szavait az elnök felszólítására sem vonja vissza, az 1886. XXII. t.-cz. 60. §-a alapján 50 forintig terjedhető s a közgyűlés többsége által megállapítandó, közigazgatás í utón behajtandó pénzbírsággal büntettetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. Ha a széksértés megtorlása inditványoztatott, először a felett szavaz a közgyűlés, vájjon követtetett-e el széksértés és a sértő tag büntetendő-e, másodsorban a közgyűlés a birság meny- nyiségét határozza meg. 18. §. Ha szólásra feljegyezve többé senki sincs és szóló
