Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Rövid képes kalauz (1930)

8

A város és vidéke egyike Magyarország legrégibb lakott helyeinek. Géza fejedelem is Esztergomot választotta lakóhelyéül, amely a XIII. század közepéig volt fővárosa Magyarországnak, 1543-ig pedig székhelye Magyarország prímásainak. 1543-tól 1595-ig és 1610—1683-ig török uralom alatt állott. Ez az idő, valamint a kuruc háborúk teljesen tönkretették Esztergomot, amelynek a XVIII. század elején mindössze 2000 lakosa, volt.

Újabb fejlődése Rudnay Sándor herceg- prímás nevéhez fűződik (1819—1831), aki a prí- mási és főkáptalani székhelyet ismét Esztergomba tette át s a mai főszékesegyház építését is megkezdette.

Mit nézzünk meg Esztergomban?

1. A főszékesegyház külseje.

Esztergom minden látogatója legelőször a főszékesegyházba (bazilikába) siet. Ez Magyar- ország egyik legszebb és legnagyobb temploma. 66 m magas hegyen, a híres esztergomi vár romjai közül emelkedik 100 m magasságba a templom 24 oszloppal szegélyezett és félgömbbel koronázott kupolája, rajta 2 és fél m átmérőjű gömbön 7 m magas kereszttel. A templom hosszúsága 107, szélessége 40, a középen 48 m.

Amióta kereszténység van Magyarországon, mindig állott templom e helyen.

Az új klasszikái stílusban épült bazilika külsején is van már néznivaló. Legszebb része a keleti oldalon, a főbejárat előtt levő oszlopcsarnok, amelyet nyolc 22 m magas korinthusi oszlop díszít.