Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Rövid képes kalauz (1930)
40 külön-külön is kellemes kirándulóhelyek. A kies környékű Sz. Orb ám- köp o In óhoz pünkösdhétfőn népes körmenetben vonulnak ki az esztergomiak. A Csurgókéit egyesek szerint már a török időkben ismert hely volt. Medencéjét 1779-ben renoválták. A Kincses regényes fekvésű hely, de még szebb és keresettebb a kies Barátkút, a régi békebeli erdei mulatságok sok vidámságot látott szinhelye, szép vadászkastéllyal és erdőőri lakással. Innen fehér barna zöld útjelzés vezet Pilisszentléleken át Pilisnyeregre. A Kótbükkfanyeregtől a fehér kék jelzést követve Dobogókőre jutunk, ahol két mintaszerű menedékház is várja a turistákat. Az Esztergomból ide rendezett kirándulás azonban már egy teljes napot igényel, de minden fáradságot megér. A Fári-kúttól a fehér alapon vörös Átjelzést követve a Maróti hegyeket, a Bitóczi dombokat és a pilismaróti vadászházat érjük eh Pilismarót és Esztergom között napos országút vezet, remek kilátással Duna felé a Kovácspataki hegyekre, a helembai és dédai szigetekre, másik oldalon a Vaskapura. Ezen az útvonalon keresett kirándulóhely a Láz- vagy Hideglelős kereszt, közel azon basaharcnak nevezett helyhez, ahol a néphit szerint (amelyet azonban a történettudomány cáfol) a hős Dobozy Mihály neje védelmében a törökök kardja alatt elvérzett (1526.).* A Duna színe felett 120 m magas sziklán egy 4 m 75 cm magas vaskereszt látható. Jámbor hívek e keresztet buzgóságból térdenállva szokták megkerülni, amely cselekedet régebben * A történetírók a Gerecsében levő Pusztamarótot tartják az esemény színhelyének.
