Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Rövid képes kalauz (1930)

mező városrész terül el. A szemináriumtól az érseki tanítóképző felé vezető útvonal a Várhegy alatt húzódó alagúton, az 1823-ban épült Sötétkapun halad keresztül.

Az oszlopcsarnok irányában távolabb a Börzsönyi-hegység andezit-kúpjai, az Ipoly torkolatánál Szob, hátrább Márianosztra községek festői környéke ötlenek szemünkbe. A Duna innenső oldalán a hajlott gerincű Zamárd-hegy, délebbre az egész városon uralkodó 406 m-es Vaskapu-hegy raenedékházzal koronázott orma zárja el a látóhatárt.

Közelebb, a kálváriás Szenttamás-hegy emelkedik apró, szegényes házaival és kis kápolnájával.

A Szent István-kápolna bejáratától Esztergom-Belvár őst, a Sz. Vince-reiid vízivárosi zárdaiskoláját és templomát, a lombokkal szegélyzett Kisdunát, a kies Prímás-szigetet, a láthatáron, pedig Gerecse kóklő kettős hegyhátát és a szigetekkel tarkázott, messzekanyargó Dunát látjuk Dorog, Tokod, Tát, Nyergesújfalu községekkel.

Ugyanez a kilátás fokozottabb mértékben élvezhető, ha a főszékesegyház kupoláját tartó ; falkoszorú rácsos erkélyéről tekintünk körül. Ide a várőr vezet el a sekrestyében való jelentkezés után. A sok lépcső járása azonban fárasztó, j A kupola padlásán tiszta kettős visszhang veri vissza szavunkat. Felmehetünk egészen a kereszt gömbjébe is.

' ,-j

9. A prímási palota.

A Várhegy délnyugati tövében, a Duna- - parton emelkedik az 1881—82-ben Simor János