Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Rövid képes kalauz (1930)

oszlopfői a XI. századra vallanak. Úgy tartja a hagyomány, hogy itt született Szent István királyunk. Simor prímás 1874-ben restauráltatta. A kápolna freskói Sz. István életéből vett jeleneteket ábrázolnak.

A déli várbástyától a bazilika felé húzódó épület valamikor kaszárnya volt. A bazilikái sekrestye bejáratának közelében látható nyitott boltozat egy régi lőportár és fegyverraktár romja.

8. Kilátás a Várhegyről.

A főszékesegyház környékéről gyönyörű kilátást élvezhetünk. A Duna felé, a várfalakról nyugatnak nézve, a hegy lábánál Víziváros városrészt látjuk a kéttornyú plébániatemplommal, a prímási palotával és a prímási gépgyárral. Túl a Dunán a cseh uralom alá jutott Párkány nagyközségen* és a Kis Magyar Alföld ködbevesző, apró falvakkal élénkített síkságán merenghetünk. Északabbra a Dunába ömlő Garam kanyarog Nána, Kőhídgyarmat, Kicsind és — a folyó torkolatánál — Garamkövesd községek közelében.

Az oszlopcsarnok előtti teret az ősrégi szeminárium és három oldalról a kanonoki házak szegélyezik. A parkot Kiss György Magyarok Nagyasszonya bronzszobra, továbbá Szent István, Szent László királyok, Boldog Kőrösy Márk és Bold. Ozséb esztergomi kanonokok régi szobrai díszítik. A szeminárium mögött, a Dunaparton a falusias jellegű Szentgyörgy* 1683-ban a törökök felett itt fényes győzelmet aratott Szobieszky János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg.