Homor Imre: Esztergom nevezetességei. Rövid képes kalauz (1930)

karától övezett Szentháromság freskóját látjuk, amelyet Moráltf Lajos müncheni festő készített. A márvány főoltárt, Botlani remek alkotását, négy magyar szent szobra díszíti. (Sz. Adalbert, deliért, Márton, Mór.) Az oltár alsó része és az angyalos villanykandeláberek lábazata ószövet­ségi bibliai jelenetekkel, középen pedig az utolsó vacsorát ábrázoló domborművekkel van díszítve. Igen szép a nagy bronz húsvéti gyertyatartó is (Kiss György munkája). A szentély megtekintésre érdemes díszei még: a prímási trón Simor prímás címerével, vele szemben egy fedett kisebb orgona Sz. Adalbert képével, a 22 kanonoki stallum, a Jó Pásztor képével díszített prímási stallum és vele szem­ben a szószék, mind tömör tölgyfából, művészi faragásokkal. Érdemes megállanunk a kupola alatt. Fejünk felett 72 m magasságban hajlanak össze a gaz­dagon aranyozott ívek. A párkányszalag felirata: Assumpta est Maria in coelum, gaudent angeli. (Felvitetett Mária az égbe, örvendeznek az an­gyalok.) A pilléreket Sz. Gergely, Jeromos, Ágos­ton és Ambrus egyházatyák mozaik utánzatú freskói díszítik. A kereszthajókban 3—3 oltár foglal helyet. A déli oldalon levő oltárok oltárképei Krisztus születését, halálát és feltámadását, a szemben levő oldalon Sz. István megkereszteltetósét, a sz. korona felajánlását és Sz. István térítő mun­káját állítják elénk. Felhívjuk olvasóink figyel­mét a Krisztus kereszthalálát ábrázoló képre, amely Grigoletti legszebb alkotása. A kép bal­sarkában a golgotái halottak közt feltámadó Adám és Éva eszmélnek nagy bűnük tudatára.

Next

/
Thumbnails
Contents