Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
78 csíny. Sarkantyú egyenes. Magvak kerülékesek, redősek. Ugarokon, vetések közt. L. spuria Mill. Korcs Gy. Gy. vékony. Sz. fonálképü, ágas, henyélő s borzas. Lev. kerekded-tojásdadok, borzasak, alig fogasak. Vir. sötétsárga, piros felső ajakkal. Sarkantyú ivalaknan görbe. Magvak kerülékesek, redősen gödrösek. Az előbbihez hasonló, de erősebb, lev. és bokr. nagyobbak. Az előbbivel, melynél ritkább. A Yálúskút melletti földeken, muzs- lai földeken és m. b) Lev. szálasak v. lándzsásak. Bokr. ibolyaszinű. L. minor Desfont. Kis Gy. Gy. tekergős. Sz. felálló, vékony, igen ágas, enyves, mirigyszőrös. Lev. nyélbe keske- nyedők, szálas-lándzsásak, tompák, borzasak. Vir. hónaljnak, magánosak, violakékek, kicsinyek, hosszú kocsányuk a csészénél 2—3-szor hosszabb. Sarkantyúja a bokrétánál rövi- debb. Magvak hosszukások, hártyásak, mély barázdásak. Homokos földeken, parlagokon, vetések közt. c) Lev. lándzsásak v. szálasak. Bokr. sárga. Sz. felálló. L. genistifolia Mill. Rakottyalevelii Gy. Gy. vastag, rostos. Sz. felálló, kopasz, kékes, felül bugásán ágas, ágai vesz- szősek. Lev. nyéltelenek, váltogatok, hosszukás-lándzsásak, kopaszak, épélüek, vastagok. Virágzata laza fürt. Magvak tojásdad-3-szegletüek, gödrösen-redősek, feketék. Csésze hasábok a tokosánál hosszabbak. Virágok nagyok, czitrom-sár- gák. Sarkantyú árképii, egyenes. Köves, bozótos helyeken, trachyt és mészsziklákon, Bábszky-h., Cserepes, Szentlélek, Kesztölcz, Kövesd, Helemba, Kovácspatakon. L. vulgaris Mill. Közönséges Gy. Sz. felálló, ágas. Gy. igen terjedő, ágas. Lev. nyéltelenek, szálasak, hegyesek, kopaszak, épélüek. Végálló fürtje tömött. Sarkantyúja hosszú, egyenes. Ékes virágai sárgák. Csésze hasábjai hosszukás- lándzsásak, inasak, hegyesek, a tokosánál rövidebbek. Magvak kerekdedek, lencsések, finom hártyás-élüek, feketék. Homokos, füves helyeken, töltéseken, parlagokon, utak szélein, közönséges.