Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

72

kon, Kövesden, Baj bin, Helembánál, Kovácspataknál, Kerner szerint a Pilis-vértesi hegyeken is.

86. Cuscuta L. Fünyüg.

Fonálalaku, levéltelen, kopasz növény, mely más növényekhez tekerkőzik, azokhoz sűrű gyökerek által tapad, azokat szívja, és igy élősködik még akkor is, midőn gyökere már korábban elpusztult. Bokr. kancsó- v. harangforma, 4—5 hasábu, belül pikkelyes. Cs. 4—5 hasábu. Himszál. 4—5. Tok 1—2 rekeszü, 2—4 magvu, tövén feslő.

C. europaea L. Fonál F. Sz. ágas, hengeres, fonálforma, levéltelen, vereses. Vir. csomósak, tojásdadok, murvásak. Párta csöve nyílt hengeres. Vir. halványveresek v. fehérek. Kerítések mellett, a dunai szigetekben, többnyire fűz, egerfákon, kenderen, komlón s csalánon élősködik.

C. Epithymum L. Aranyka F. Sz. ágas, fonálalaku, vereses. Vir. golyó-alakú csomóban, aprók, fehérek v. hala- vány pirosak. Párta csöve hengeres, a termés érésekor golyó- alakú. A párta torka az összehajló torok pikkelyektől zárt. Az előbbinél vékonyabb, kisebb. Alacsony növényeken, aja- kosokon, de különösen lóheréken élősködik és számtalan szálaival egész réteket lep el és pusztít.

C. monogyna Vahl. C. lupuliformis Kroch. Komlóképü F. Sz. ágas, hengeres, veresesen pontozott, kapaszkodó. Vir. magánosak v. 2—3-ával egy összetett csomós fürtben. Párta csöve hengeres, kétszer hosszabb karimájánál. Párta pikkelyei a csőhöz vannak simulva. Tok golyó-alakú, csaknem borsónagyságu. Vir. fehér v. vöröses. A fajok közt a legnagyobb. Az esztergomi dunai szigetekben fűz és topolyfákon, ritka.

12. Család. Personatae L. Álarczosak.

I. Scrofulariae. Tákajakfélék.

Cs. 4—5 metszetű, néha kétajaku, állandó. Párta egyenetlen v. rendellenes, bimbós korában fedelékes. Porhonok a párta csövébe illesztvék 4—5 v. 2-en. Portokok 1—2 Üregűek, hosszában feslenek. Tok két rekeszü, sokmagvu.