Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
IX szigeteket képez ; Párkány alatt, az itt elterülő nagy trachyt-hegység tömbjét áttörve, Dömösnél a megye határát elhagyja. A Duna szigetei és a megye északi része nagyobbrészt rónaság s a pozsonyi medenczé- hez tartozik, mig annak déli része inkább hegyvidékkel bir, melyben a Duna jobb partján a pilisi hegycsoport terül el, gazdag barna kőszén telepeivel és e hegycsoport végkiágazása alján fekszik Esztergom sz. kir. város 110 méter magasságban, megyénk és területünk ősrégi központja és főhelye. Esztergom megye területének talaját tekintve, annak déli része, mint emlitve volt, hegyes, itt terülvén el a pilisi hegység neve alatt ismeretes hatalmas trachyt-tömb, melyhez mészkö-hegytömeg csatlakozik, és mely délről észak felé a Dunáig terjed Szentgyörgy- mezönél, Maróthnál, Dömösnél, mely eredetét ugyanazoknak a vulcanicus kitöréseknek köszönheti, mint azok a Duna által megszakitott és Esztergom megyébe beszögellö hegycsoportok, amelyeket a Duna túlsó tehát balpartján Börzsöny-M.-Nosztránál emelt ki. A mária-nosztrai trachyt hegy-tömeg közvetlen összeköttetésben van a selmeczi hegyekkel és igy a Kárpátokkal is. Ezek szerint a börzsöny-m.-nosztrai trachyt hegy-tömb az északi Kárpátok legvégső nyúlványaként tekinthető. És ez az oka annak, hogy ebben a trachyt hegyi flórában nem kevés észak-magyarországi növényfaj van képviselve. Esztergom megyét tulajdonkép a pilisi hegység uralja, mert annak egész déli részét ez a hegység foglalja el. A Pilis középmagasságu hegycsoport 400 méter magassággal, hegyei közül csak kevés emelkedik fel megyénkben 500 méterre. 600 méternél nagyobb magasságot csak 5 hegy ér el, és nem képez egy összefüggő hegylánczolatot, hanem mindenütt agyag és homok réteg, egyes homok kősziklák (kis Strázsa- hegy, Szenttamás-hegy) által van megszakítva.
