Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

54

S. canescens WK. Se. Svaveolens Desf. Szürke V. Gy.

orsó-alaku. Sz. felegyenesedő, merev, szürke pelyhes, az Ízületeken zöld. Lev. szőrösödők, kissé bőrneműek, a tőlev. lánd- zsásak, épélüek, ritkán fogasak v. szárnyasak, szárlev. szár- nyasan-hasogatottak, épélü czimpákkal. Fejecskék éréskor golyóalakuak. Virágok szép kékek, 4—5 metszetüek, sugározok, a belső csészének sertéi 5-en, fehérek v. barnasárgák. Száraz köves, cserjés helyeken, napos dombokon. Doroghi mész- sziklás hegyen, Strázsa-hegyen, Dinnyeföldeknél, Sz.-György- mezőn.

4. Család. Valerianeae DG. Gyökönkefélék.

Egyszirmu, tökéletes virág, csésze és párta a maghonon. Termés száraz, egymagvu. Maghon 1—2—3 üregü, de csak az egyik üregében terem magot. Csésze egyszerű. Porzók szabadok a párta csövében, portokok 2 Üregűek, hosszában nyilók.

«5.9. Valeriana L. Gyökünké.

Csésze széle befelé göngyölődve a termés érésekor pelyhes, lehulló bóbitává válik. Csésze a maghonnal összenőve, korollája tölcséres, 5 fogú, porzó három. Termés egymagvu.

V. officinalis L. Macska Gy. Sz. felálló, egyszerű barázdás, magas. Virágai egyenlők, himnösek. Gyöktörzs vastag, kissé fás, csonka, számos rostokkal, illatos, keserű aromaticus izű. Tőlevelek hosszú nyelesek, szárlev. ellenesek, mindnyájan szárnyasan-hasogatottak, lándzsás sallangokkal. Virág halaványpiros v. fehér, illatos. Hegyi erdők vágásaiban, cserjésekben, Cserepesben, Vaskapun, Szentiéleken, csenkei erdőben és m.

V. dioica L. Kétlaki Gy. Sz. felálló, egyszerű barázdás, gyakran kétlaki. Tőlev. tojásdadok, hosszú nyelesek, szárlev. félbe szárnyasak, bevagdalt fogasak v. minden levele épélü. Gyöktörzse terjedő, hengerded, szagtalan, ostorindás. Vir. fehérek v. rózsaszínűek. Mocsáros ingoványos réteken, árkokban köz., az éplevelü V. Simpticifolia Reichb. ritkább.