Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

42

C. paniculata L. Bugás Cs. Sz. felálló, igen ágas, sok- fészkű, érdes, szürkén molyhos. Lev. szárnyasán v. kétszer szárnyasan-hasadtak, hamvas-molyhosak, épélü v. fogacskás sallangokkal, a legfelsőbbek szálasak, épek. Fészkek kicsinyek, tojásdadok, pikkelyei háromszögüek, 5 inuak, végükön száraz hártyások és fésűsen rojtosak. Bóhita kétszer kurtább a terméskénél. Virágok halavány-pirosak, a kerületen állók sugározok. Szántóföldeken, hegyi és homokos mezőkön, utak mellett. Száraz legelőkön.

b) Fészke pikkelyei tüskések, a tüske csúcsálló ágas. a) Lev. nem szárra futók. Virágok pirosak.

C. Calcitrapa L. Sulymos Cs. Gy. vastag, orsó-alaku. Sz. terebélyesen ágas, barázdált, szöszös, gyapjas, sokfészkü. Lev. szárnyasan-hasadtak, az alsók nyelesek, szálas-fogas sallangokkal, a felsők csaknem szárölelök. A kopasz, hosszúkás fészek pikkelyei tenyeresen tüskések, a középső tüske erős és nagyobb a fészeknél. Bóbita hiányzik, virágok pirosak. Kaszatok kopaszok. Legelőkön, parlagokon, folyók partjai fövényében, a Duna partján, Ny.-Ujfalunál, Mocsnál, Párkányban.

fi) Lev. szárra futók. Virágok sárgák.

C. solstitialis L. Sáfrányos Cs. Sz. felálló, hártyásélü, érdes, szőke szöszös, szétterjedt, ágak egyfészküek. Lev. szá- las-lándzsások, szárra futók, épéliiek, molyhosak, az alsók félbeszárnyasak. A gyapjas fészek pikkelyei tenyeresen tüskések, a középső tüske erős, a fészeknél nagyobb. Bóbita akkora mint a terméske, a karima virágok kaszatai kopaszok. A virágok sárgák. Verőfényes, füves, köves helyeken, parlagokon, Vár- és Szent-Tamás-hegyen, Kövesd, Helembán, Kovácspatakon.

43. Carthamus L. Hze/tlicze.

Vaczok polyvás, sertés. Fészek tojásdad-fedelékes. Minden virág egyforma csöves, 5 fogú, himnős. Fészek murvái többnyire tövisesek. Kaszatok négy bordásak. Bóbita hiányi