Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

18

murvák csúcsaikkal egymásra simulok, egyszerű v. csillagszőrösek V. végre kopaszok. Vir. sárgák. Hegyi erdőkben, Vaskapui szöllők közt; a cserepesi és szenlléleki vágásokban, Strázsa- s Bábszky-h., Kesztölcz, Maróth, Szenlkereszt, Bikolon.

H. umbellatum L. Ernyős H. Gy. sokfejü. Sz. merev felálló, alig ágas, több fészkű és nem ostorindás. Levelek nyél- telenek, lándzsások, kissé fogasak, felfelé kisebbedők. Fészkek ernyősek, sátorozók. A fészek levélkéi csúcsaikkal hátragörbültek, finom csillagszőrüek v. kopaszok. Vir. sárgák. Száraz cserjés dombokon, erdők és szöllők szélein, közöns.

Csöves viráguak. (Tubuliílorae.)

Valamennyi virág csöves, vagy legalább a fészek közepén állók.

a) Vaczok meztelen.

15. Aster L. Gerebcsvn.

Fészek murvák fedelékesek, karima virágai anyásak v. nem nélküliek, meddők, félszeresek (nyelvalakuak), egysorosak, a kögvirágok (a fészek közepén állók) himnösek, csövesek. Porhonok tövükön nem farkasak. Terméske lapított, csör- telen. Bóbita szőrös. Vaczok meztelen. Sugárvirágai más színűek, mint a középvirágok.

A. Tripolium L. Pozsgás G. Gy. rövid hengeres, rostos. Sz. felegyenesedő sok fészkű, kopasz, ágas. Lev. váltakozók, húsosak, meztelenek, érdesen szemszőrösek, az alsó lev. nyelesek, hosszukások, a felsők szálas-lándzsások, ülök. Virágzata sátorozó, karima virágai kékek. A megye mocsáros, szikes rétjein bőyen, Kéménd, Kőhidgyarmat, Libád, Nánán, Do- rogh, Tokodon, az esztergomi Öregtó partján, Kocs, Tatánál, Tömördi pusztán.

A. canus WK. Szöszke G. Gy. sokfejü. Sz. felálló, tetején igen ágas, sátorozó, sokvirágu és soklevelü, szőke gyapjas. Lev. bőrnemüek, nyéltelenek, szálas-lándzsások, kihegyezettek, mélyített pontokkal, három inúak, alsó és felső lapjukon szőrösek. Fészek pikkelyei szálas-lándzsások. Karima vi-