Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

16

14. Hieracium L. 1 fol gyomai.

Fészek több virágú, párta nyelvalaku. Terméskék csőr- telenek, hengerdedek v. 5 szegletüek, csúcsukig egyforma vastagok. Bóbita egyszerű, hajszál-alakú, szőrei merevek, törékenyek, fehérek v. sárgásveresek, gallér murvák fedelékesek.

a) Szár tőkocsányforma.

H. Pilosella L. Egerfül H. Tőkocsányja szőrös, rövid hengeres egyfészkti tövén ostorindákat bocsájt. Lev. visszás tojásdad lándzsások, épélüek, alsó lapjukon fehéren molyho- sak, a felsőn zöldek, sertésen szőrösek. Virágok sárgák, alul veresek. Dombokon, erdők nyílt helyein, réteken az egész területen.

H. bifurcum M. B. H. Stoloniferum H., H. brachiatum Bert., Ostorindás H., Villás H. Fészke tővön hasas. Szára le- véltelen v. egylevelü, kétágú, kétfészkü v. két-kétágu, 3 s többfészkü, szőrös, tövén ostorindát hajt. Lev. lándzsások, szürkezöldek, felül durva szőrüek, alul szürke molyhosak, csillagszőrüek. Virágok sárgák, egyszinüek. Újabban H. prae- alUf-PiloseUa vegyfajként tekintik. Napos dombokon, száraz hegyi mezőkön, Strázsa-hegy alján, szölgyéni cserjésben s m.

H. Auricula L. Nyúlfül H. Tőkocsánya egyszerű, egylevelü, borzas, 2—5 sárga virágú, sátorozó, tővön ostorindás. Kurtanyélü fészkei hengerdedek, ernyősen sátorozók. Lev. kékeszöldek, lándzsások v. lapiczkások, épélüek, vállaiknál szemszőrösek. Ha többfészkü ezen faj : H. Auriculoides Láng neveztetik. Száraz, füves helyeken, réteken, az egész területen.

H. praealtum Koch. Magas H. Gy. ostorindák nélküli v. leveles, de nem földalatti ostorindát hajtó. Szára levéltelen v. felül 1—3 levelű, kopasz v. csillagos szőröktől szőrösödő, sokfészkü (10—100), fészkek végálló sátorban, széjjelállők, kicsinyek. Lev. kékeszöldek, lándzsások, épélüek, többnyire durva szőrüek. Vir. czitromsárgák. Száraz dombokon, cserjésekben, erdőkben, Fehérkő-h., Sas-hegyen, Bajna-Orhegyen, Dömös-Vadállő-köveknél, Bikolon a Pisznits-hegyen, Kövesd, Bajta, Helemba közti erdei vágásokban.