Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

9

álló levelei szálas lándzsások, a 2—3 szárlevelei pikkelyala- kuak. Kaszat 10 bordás. Bóbita fehér. Az esztergomi mész- sziklás fehér kőhegyen, Cserepesi h., a Szentlélek, Kesztölczi mészsziklákon.

Se. humilis L. Alacsony P. Gy. vastag hengeres, pikkelyes. Sz. egy-két fészkű gyapjas, alig leveles, felső levelei szálasak, az alsók lándzsások. Murva levélkék felénél kisebbek a szélső virágoknál. Kaszatok simák, 10 bordásak. Bóbita barna, fehér. Nedves réteken.

Se. parviflora Jacq. Kisvirágu P. Gy. hengeres, vastag rostos. Sz. felálló, levéltelen vagy 1—3 levelű, kopasz. Lev. lándzsás kardalaknak, inasak, kopaszok. Fészekpikkelyek akkorák mint a sárga virágok. Kaszatok 10 bordások, simák. Nedves, mocsáros réteken. Dorogh, Tokod, Csév, Csolnok, Esztergomnál.

Sc. hispanica L. Spanyol P. Sz. felálló, ágas, leveles, többfészkü. Lev. szárölelök, kihegyezettek, hosszúkás, szálas, lándzsások, a legfelsőbbek szálas serteképüek. Murva pikkelyei felénél rövidebbek a sárga virágoknál. A szélső virágok terméskéi puha fulánkosak, mindnyája 10 bordás. Hegyi réteken, cserjés napos dombokon, Vaskapu, Cserepes, Strássa- hegyen, Szent-Györgymezön a majális-kútnál. Szentléleken.

b) Virág piros.

Sc. purpurea L. Piros P. Sz. felálló, leveles, ágas, 1—4 fészkű. Lev. szálasak, épélüek, kopaszok, aljukon pókhálósak. Gyökerének üstöké fonálalaku rostokból áll. Terméskék oly hosszúak, mint a barna-fehér bóbita, karczoltak. Hegyi homokos réten, az erdő szélén Sz.-Györgymezőn, Strázsa-he- gyen, Szentléleki erdőben, a Pilis-hegyen.

8. Podospemium JJC. Nyélkaszat.

Vaczok bibircsesen fúlánkos ; murva gallér és bóbita mint a Scorzoneránál. Terméske egyenlő vastagságú a bóbitáig, alján felfújt dudorodással. Párta nyelvalaku, többsoros.

P. Jacquinianum Koch. Jacquin Ny. Sz. többnyire több fészkű, és ágaival együtt, felül barázdás. Szélső virágok két-