Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
150 szegélyzők. Barázdák 3 v. több, hasadási lapjuk 6 v. több olajcsiku. Ernyő és ernyőcske soksugáru. Gallér és gallérkák többlevelüek, lev. épek. S. latifolium L. Széleslevelü B. Gy. évelő, rostos, hengeres, földalatti ostorindákat bocsájt. Sz. felálló, magas, vastag, szegletes, bördös, ágas, kopasz. Lev. kopaszak, szárnya- san-hasogatottak, lándzsás, bevagdalt v. élesen fűrészes czim- pákkal. Gallér és gallérkák, levélkéi tojásdad-lándzsásak, hegyesek, hátratüremlettek. Ernyők a szár és ághegyeken nagyok. Term, tojásdad-hosszúkás. Vir. fehérek. Posványokban, árkokban, patakokban, állóvizekben. S. angustifolium L. Keskenylevelii B. Gy. rostos, hengeres, földalatti ostorindákat bocsájt. Sz. felálló, hengeres, karczolt, kopasz, bördös, igen ágas. Lev. szárnyasan-ha- sogatottak, sallangjai ferdén tojásdad-hosszúkásak, tompák, bevagdalt fűrészesek. Ernyők levélellenesek, kocsányosak. Gallér és gallérkák levélkéi lándzsásak, hátratüremlettek. Vir. fehér. Term, tojás-kerekded, lapított, redős, szegletes. Vizár- lepte helyeken, patakok partjain, árkokban. Szamár-hegy alatti tóban, ebedi, tokodi nedves réteken. (Berula angustifolia Koch.) 195. Hupleurum L. Szing túlér. Vir. himnősek. Cs. elmosódott. Szirm. kerekdedek, csúcsukon begöngyölődöttek, sárgák, egyenlők. Term, kerülékes, oldalain összeszűkülő, csaknem 2 göcsü, bordák 5, egyenlők, hártyásak v. elmosódottak, a szélsők szegélyzők. Lev. osztatlanok, épélüek. a) Gyökér fás, évelő. B. longifolium L. Hosszulevelü Sz. Gy. hengerded, több gömbü. Sz. felálló, hengeres, karczolt. Lev. épélüek, eresek, hegyesek, az alsók visszás-tojásdadok, hosszú nyélbe keske- nyedök, a felsők hosszúkásak, mélyen szives-aljjal szárölelők. Ernyők 5—8 sugáruak. Gallér és gallérkák levélkéi tojásda- dok, szálkavégüek. Term, bordái fonálképüek, barázdái simák. Vir. sárgák. Az egész növény sárga-zöld, kopasz. A pilisi hegyen, kősziklákon, bokrok közt a megye határszélén ; igen ritka.
