Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
118 M. versicolor Schlecht. Többszínű N. Gy. egynyári, orsó- alaku rostos, lefelé tartó. Sz. vékony felálló, ágas, szőrös. Lev. épélüek, szálas-hosszúkásak, tompácskák, szőrösek. Vir. levéltelen fürtben. Csésze 5 hasábu, alján horgas serteszőrü, a virágzás után csukott. A kifejlett bokr. csöve kétszer hosz- szabb a csészénél. Bokr. színe kezdetben sárga, végre kékes ibolyaszinü. Hegyi réteken, Szentiéleken, Dömösön, a maróthi Duna melletti sziklákon. M. sparsiflora Mikan. Ziláltvirágu N. Gy. egynyári, orsó- alaku, rostos, lefelé tartó. Sz. gindár, henyélő v. felegyenesedő, törékeny, szegletes, ágas, ziláltan szőrös. Lev. épélüek, hosszúkás-lándzsásak, szemszőrösek. Vir. kevésvirágu, leveles fürtben. Csésze 5 hasábu, alján horgas szőrös, a virágzás után kinyílt. Vir. kocsányok 2—8-szor hosszabbak a csészénél. Bokr. igen kicsi, égszinü csöve a csészébe zárt. Árnyas, cserjés helyeken, erdőben. Vaskapun, a Hideglelős-kereszt-h. szikláin, a szentléleki és kesztölczi hegyeken. 145. Lithospermum L. Kőmagvúfű. Gs. csöves, 5 hasábu, a termés érésekor nem felfúvódott. Bokr. tölcsér-alakú, 5 metsz., torka 5 szőrös redő v. pikkely által kissé szűkített. Porhonok hosszúkásak, szabadok. Makkocskák 4-en csontkemények, együregüek, alapjuk lapos v. domború. a) Terméskék kopaszak, fényesek. L. officinale L. Gyöngy K. Gy. orsó-alaku, évelő. Sz. fii- nemű, felálló, hengerded, igen ágas, odasimult sertés szőrű. Lev. lándzsásak. épélüek, eresek, igen érdesek, hegyesek, nyéltelenek. A sárgás-fehér apró vir. felállók, murvás fürtökben. Bokr. a csészénél alig hosszabb. Terméskék tojásdadok, hegyesek, simák, fényesek, fehérek. Napos, cserjés dombokon, mészhegyeken, utak mellett. L. purpureocoeruleum L. Biborkék K. Gy. ferde csomós, leveles indákat bocsájt. Sz. fűnemü, durva szőrös, felegyenesedő, felül ágas, érdes. Lev. épélüek, merevek, lándzsásak, szőrösek, érdesek, nyéltelenek. A biborveres, később sötétkék nagy virágok murvás fürtökben. Bokr. a borzas csészénél
