Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

101

M. vulgare L. Orvosi Pemetefű. Sz. a csészékkel együtt fehér molyhos, tövénél ágas, ágai felegyenesedők, egyszerűek. Lev. nyelesek, kerekded-tojásdadok, ránczosan-eresek, zöldek, fogasak, alul szürke molyhosak, felül pelyhesek. Vir. örvök csaknem golyóalakuak, sok fehér apró viráguak, tömöttek, gyapjasak, egymástól eltávolodók. Csészék 10 foguak, fogak árképüek, horgos végűek. Parlagokon, utak és falvak mellett köz.

M. peregrinum L. Fehér P. Gy. kissé fás, sokfejü. Sz. felálló, fehér molyhos, tövön elágazó, ágai széjjelterpeszkedők, Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsásak, ránczosan-eresek, csip- kés-fürészesek, fehér molyhosak. Vir. örvök 6 v. több fehér viráguak, ülők, a felsők egymáshoz közeledők. Csészék rendesen 5 árképü foguak. Parlagokon, homokos réteken, utak, házak mellett.

NI. remotum Kit. M. Peregrino-Vulgare Reichardt. Sz.

felálló, molyhosan-szörös, ágas felálló, meghosszabbodott ágakkal. Lev. nyelesek, hosszúkás-lándzsásak, ránczosan-eresek, szürkén-molyhosak, fogasak. Virág örvök hónalj uak, ülők, (8 v. több viráguak) és mindnyájan eltávolodók. Csésze fogai 5 részben többen egyenesek, árképüek. Az egész növény hamvas-zöld. Az előbbitől különbözik, hogy levelei kevésbé hegyesek, az alsók pedig csaknem kerekdedek ; ágai vessző- sek, megnyúltak. Orvéi mindnyájan egymástól eltávolodók ; a csészék 5—10 foguak, fogai finomabbak, merevebbek, csúcsukon kopaszak, gyakran visszahajlottak ; színe feltűnően sötétebb zöldes és nem fehér. A m. vulgáristól pedig azáltal, hogy meze sűrűbb, felső levelek keskenyebbek, csészék csak részben 10 foguak, legtöbb fogai egyenesek. Ezen növény a két előbbi fajokat összekötő vegyfaj. Az előbbi fajokkal nő. Szentgyörgymezőn, Kesztölczön, Újfalun, Süttőn, Párnádon, Gyermelyen, Kovácspatakon, Helembánál.

120. Sideritis L. Szideritisz.

Cs. 5 fogú, kétajku, a termés érésekor kinyílt. Bokr. felső ajka lapos, alsó 3 hasábu, a középső hasáb nagyobb tojásdad-tompa. Himsz. 4, a bibenyéllel együtt a bokr. cső-