Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)

84

fogai árképüek. Tokja tojásdad csőrré kihegyezett, 4—6-szor hosszabb a csésze csövénél. Hegyi réteken, erdőkben, vágásokban.

Ni. nemorosum L. Kéküstökü Cs. Sz. ágas, felálló, négy szegletes, szőrös. Lev. tojásdad-lándzsásak, épélüek. Füzérek egyoldaliak, lazák. Murvák szives-lándzsásak, fogasak, színesek, a felsők virágtalanok, violaszinüek. Csészéje érdesszőrü, felényi mint a virágja, fogai lándzsás-árképüek. Párta aranyszínű, rozsdás szinii csövei. Cserjésekben, erdei vágásokban, erdőszéleken.

b) Füzérek 4-oldaluak v. ékalakuak.

M. barbatum WK. Szakállas Cs. Sz. felálló, 4-szögii, zöld, érdes, ágas, a virágok közt igen borzas. Lev. szálas-lándzsá- sak, épélüek. Fűzére minden oldalú. Murvák zöldek v. kissé pirosak, tojásdadok, árképüen-fogasak, alsó lapjukon nem pontozottak. Tokok kerekdedek, fölül levagdaltak, hegyesek. Párta czitromsárga csöve kétszer akkora mint a hosszú szőröktől borzas csésze. Vetések közt, napos, füves dombokon, Esztergomban, Szentiéleken, Farnadon és m.

NI. arvense L. Vetési Cs. Sz. felálló, vörhenyes, 4-szeg- letes, ágas. Lev. kihegyezettek, lándzsásak. Füzér hossza kúpalaku, minden oldalú. Murvák tojásdad-lándzsásak, kihegyezettek, árképüen-fogasak, alsó lapjukon kétsorosán pontozottak, veresesek. Csészék pelyhesek, alig akkorák mint a párta csöve. Párta zárt torkú piros, ritkán fehérsárgás. Vetések közt, napos, füves, cserjés helyeken.'

M. cristatum L. Tarélyos Cs. Sz. felálló, 4-szegletü, terebélyesen ágas. Lev. nyéltelenek, lándzsásak, murvákká változók. Vir. fedelékesen egymásra dűlnek, végálló éles, 4-szegletü, tömött füzérekben. Murvák szélesen-szivalakuak, fésü- sen-fűrészesek, visszahajlottak, színesek. Tokok tojásalakuak, barázdásak, hegyesek. 2-szer hosszabbak a két sorban szőrös csészénél. Párta pelyhes, pirosló, belül sárga, alsó ajakkal. Cserjés helyeken, erdőszéleken, vágásokban, Vaskapun, Szamárhegy tetején, Süttön.