Feichtinger Sándor: Esztergom megye és környékének flórája (1899)
81 lándzsásak, nyéltelenek, fürészesek, szürke pelyhesek. Vir. fürtök hónaljnak, sokviráguak. Tok lapított, visszásan-szives, kopasz. Vir. kékek, veresek v. fehérek. Száraz réteken, sovány gyepeken, utakon, b) Vir. végálló kocsányos, tömött levéltelen, füzérekben. Murvák igen aprók. Párta karimája kissé ajakforma. V. foliosa WK. V. spuria L. Fattyú Sz. Gy. vizirányo- san terjedő. Lev. ellenesek, és 3—4-ével tojásdad-hosszuká- sak, hegyesek, csaknem nyéltelenek, fürészesek. Vir. kékek. Tokja a csészénél nagyobb. Magasabb hegyek rétjein, Kerner szerint a Pilis-Szentléleki erdőkben. V. longifolia Sehr. Hosszulevelü Sz. Gy. vastag, egyenesen v. ferdén lefelé menő hengeres, göcsös, ágas, sokrostu. Sz. mereven felálló, magas. Lev. ellenesek, 3—4-ével szives- lándzsásak, nyelesek, egész hosszában kétszeresen fűrészesek. Vir. kicsinyek, kékek. A tömött virágfürt hosszú, végálló és rendesen terjes. Tokja visszás-szivalaku, a csészénél alig nagyobb, a füzér tengelyéhez odasimul. Nedves, cserjés helyeken, fűzesekben az Esztergom-táthi dunai szigetekben, He- lembán az Ipoly melletti félszigeten. V. spicata Koch. Macskafarku Sz. Gy. fás, csomós, sok- fejii. Sz. felegyenesedő, alul borzas. Lev. hosszúkásak, ellenesek, tompák, csipkés-fűrészesek, elől és vállukon épélüek, nyelesek, szőrösek. Párta czimpái tojásdadok, kinyíltak, a csészéi lándzsásak, szemszőrösek. Virág fürtje a szár végén magános, tömött. Tokok tojásdadok, felfúvódóttak, a fürt tengelyéhez simulok. Vir. kék. Száraz réteken. V. orchidea Crantz. Az előbbi válfaja : melyhez igen hasonló, de tőle különbözik, hogy magasabb, pártája két- ajaku, metszetei keskenyek, szálas-lándzsásak, hegyesek, sodrottak. Lev. fényesek, mindig nyélbe futók, szárölelők, merevebbek, hosszabbak, kevésbé fűrészesek, egymástól távol állók, bőrnemüek, húsosak. Magasabb hegyi réteken, erdők szélein, vágásokban. Vaskapun, Cserepesben, Szentiéleken, Kesztölczön, Maróthon, Dömösön, Gerecse-hegyen, Helembán, Kovácspatakon. 6
