Vitál István: Esztergom környéke (1932)

12

A rétfalsó végen csinosan kiépített torrást találunk. Szent László forrás kínálja üdítő vizét. 1931-ben,* azon a tájon gyakorlatozó ludovi- kások építették ki és látták el Szent László képével. Felső végén vadászház áll: Mexikó s mellette bő forrás önti vizét.

Bűbánati völgy és Barátkút

Esztergomnak egyik legszebb, regényes völgye a Duna felől nyílik. Zamárdhegy és Lázkereszt között fúrja magát be a két hegy közé, közepén kicsi patakkal. Ez a Búbanativölgy. A legenda szerint itt hajdanában malom állott. A molnártól ha kérdezték, hogy mit őröl, azt felelte: — bút és bánatot. Nem a magáét, másét őrölte ott. Dunai kalóz volt. A törökök állítólog rizst termesztettek a völgyben.

Amint beljebb megyünk, mocsaras nádast találunk s azontúl bemehetünk a Majális-kúthoz. Kitűnő és soha el nem apadó vize egy vascsö- vön ömlik ki. Régebben mulatságokat rendeztek itt s innét a neve is. (Szép út vezet fel a gerincre s onnét a Bitóci völgy peremén a völgybe).

Pár lépésnyire meredezik az úgynevezett Lipót szikla. Névszármazásának semmi nyoma. A sziklafal lábától pompás kilátás tárul a szemlélő elé.

Tovább haladva, keleti oldalon meglátogathatjuk Ákos-palota romjait, Ez is páloskolostor volt, úgy mint a nagyvárosi Barátkút is. Még ma is látszik, hogy emberi kéz készítette azt a