Vitál István: Esztergom környéke (1932)
Pilisszentlélekivölgy. Városból kiérve induljunk el körsétánkra. Egyelőre maradjunk meg a Piiis északnyugati és északi oldalán. Ezen oldalról hat jelentékenyebb völgy vág be a hegység belsejébe, de egy sem szeli azt át, hanem elsimulva Vész el a hegység központja táján. Pilisszentléleki-patak völgye a legismertebb. Szép dióültetvénnyel kezdődik és úgy összeszorul, hogy a kevés vizű patak is csak alig bir átjutni rajta, mert útnak is kellett helyet hagynia. SÜÜSSi fül Sokan nem szeretik a pilisszenléleki* utat. Van is a dologban valami, de csak az eleje unalmas, mert amint beértünk a Barátkúthoz vezető útra, már kedves, szőlőkkel borított dombok között haladunk. Majd ezt is elhagyva, az Ispitahegy keleti szélén folyó Diósvölgyi-patak mellett szép rétre érünk ki s csakhamar zártnak látszó völgybe jutunk. Délkeletről az omladozó Fehérszikla, a Ráró és délnyugatról a Kétágú, a Feketeheggyel együtt szorongatják a völgyet, melyben a városnak szép dióültetvénye díszeleg. Az út melletti mély mederben pedig köveken szökdécselve siet Duna felé a kicsi Szentléleki-patak kristálytiszta vize. Itt egy különös nevezetességre bukkanunk: betonból épített „Szalmahíd“ vezet át a patakon. Bizony csak a hídon lehet átjutni az összeszorult völgy folytatásába. Állandóan emelkedő jobb és balra sűrű erdővel határolt úton haladunk. Kilátás nincs. Csak itt-ott hallani a patak vizének 10
