Esztergom jövője. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programja (1927)
21 sokkal messzebb van mint Esztergom; ez a város mégis gyümölcse és bora révén emelkedett a jólét oly magas fokára. Van egy pár gyümölcsfajtánk, amelyet helyben iparilag tudunk feldolgozni s így kétszeresen hasznot hajtők. Szilvatermésünk szeszfőzőinknek ad munkaalkalmat. Megfelelő területen szagos megyfa- csemete-kertet létesítsünk; ennek hozadékát a helybeli bot- és pipaszárgyárak örömmel átveszik. Komoly próbálkozás tárgyává kellene tenni kevésbé termékeny hegyoldalainkon a málnatermesztést is; amellett, hogy kevés tőkebefektetést igényel, még kevés kockázattal és munkával is jár s igen szép jövedelmet biztosít, mert a helyi likörgyár bármily mennyiséget átvesz. Általában arra kell törekednünk, hogy ma még igen nagy számú parlagterületeink a domboldalakon akár gyümölcsfákkal, akár ipari növényekkel beültettessenek s így hasznosítva jövedelmet biztosítsanak gazdaközönségünknek. ffa mással nem, hát akáccsemetékkel ültessük be e helyeket, mert az akácvirág révén föllendülne méhészetünk, gazdáinknak pedig az akác jó szerszámfát szolgáltatna. Igazán törekvő, életrevaló lakosság körében egy talpalatnyi földnek sem szabad parlagon maradnia. Olyan községekben és városokban, ahol kevés a gabona- neműek termesztésére alkalmas földterület, de sok a földművelő nép — mint ezt városunk példája is mutatja — a megélhetés parancsa következtében a gazdálkodás módja is megváltozik. Kicsiny földterületen nagyobb hozadéktöbblet elsősorban a kertészettel, főképen a konyhakertészettel érhető el, amely a terület minden négyzetméterét a leggazdaságosabban kihasználja. E földművelési mód példáját és hasznát már láttuk a háború alatt és tapasztaljuk ma is. Határunk nagy része alkalmas erre (így különösen a Duna partja, a sziget, az árkok és patakok mentén fekvő területek). A városi földbérletek kiadásánál e szempont képezze mérlegelés tárgyát, a kertészeket részesítsük előnyben. Hogy pedig gazdaközönségünk ez irányban is oktatásban, a kertészkedés minden ágában szakszerű útbaigazításban részesüljön és példát lásson, bővítsük ki a városi kertészetet, fektessük új kereskedelmi alapra s akkor a városnak jelentékeny hasznot is fog hajtani. Emellett a városi kertészet árirányító hatással is volna a vetemények piacán, ami az élelmezés olcsóbbodását előmozdítaná. E városi kertészet a virágkertészetet is vegye fel munkakörébe; ezen cikkel nemcsak a helybeli szükséglet nagy részét tudná kielégíteni s ezzel ismét egy nagy összeg ittmaradna városunkban, hanem nyilvános sétányainkat, parkjainkat is olcsón
