Esztergom jövője. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programja (1927)

15 liozzánemértő kőműves helyrehozhatatlanul „átmodernizálta“, helye­sebben tönkretette.) A Széchenyi-téren a szép családi házaknak otromba üzlethelyiségekkel való elcsúfítása talán szintén megszün­tethető volna. Az ilyen házak tulajdonosait adóengedményekkel és egyéb kedvezményekkel kell kárpótolni a közért hozott áldozatukért. A Széchenyi-téren a park is újra rendezendő, művészi szempontok figyelembe vételével; lassan törekednünk kell arra, hogy idővel a hetipiac más helyre áthelyeztessék. Az egészségügyi teendők közt kell megemlékeznünk a sportalkalmak megteremtéséről. Klimatikus gyógyhelyeken a sportra hasonlíthatat­lanul nagyobb súlyt fektetnek, mint másutt s ezen a réven a kül­földi fürdők és nyaralóhelyek rengeteg pénzt vonnak el országunk­ból is. Nemcsak helyi, hanem országos jelentőségű tehát, ha — mint fürdő- és nyaralóváros — ebből a pénzből valamit itthon tudunk megtartani. De az okszerű testnevelés is megkívánja a sport felkarolását, ifjúságunk egészsége s ezzel a jövő nemzedék testi minősége, munkaképessége, a hadsereg ereje és szelleme, általában pedig közegészségügyünk kedvező állapota lesz következ­ménye a helyes sportpolitikának. A városi testnevelési bizottság mozdítsa elő minél szélesebb mederben sportegyesületeink (MESE, MEHE, ESC) és a Levente Egyesületek működését, nyújtsa anyagi és erkölcsi támogatását, hogy működésűket mennél intenzivebben kifejthessék. A befektetett anyagiak a város idegenforgalmának emelkedése révén megtérülnek, sőt gyümölcsözővé válnak. A város is segítse ezen egyesületeket sportlerek létesítésében és fenntar­tásában ; a most épülő új tornacsarnok (az új elemi iskolával kap­csolatban) messziről sem elegendő arra, hogy egy közel 20 ezer lakosú város mindkétnembéli ifjúságának (a 21. évig számítva) télen is megfelelő sportalkalmat nyújthasson. A sportegyesületek­nek külön jól felszerelt, tágas tornacsarnok létesítése körüli fára­dozását a város egyetemének a leghathatósabban támogatnia kell. Végül kisérjük figyelemmel a most készülő fürdőtörvényt, amely a fürdő- és üdülőhelyeknek messzemenő pénzügyi kedvez­ményeket helyez kilátásba. Igyekezzünk ezeket városunknak meg­szerezni, a várost a fürdő- és üdülőhelyek közé fölvétetni, amit természetesen csak úgy érhetünk el, hogyha a fürdő- és üdülő­várost tényleg megteremtjük. A teendők második csoportja: b) Közlekedésügyi teendők. A fürdőváros idegenforgalmának egyik technikai feltétele, hogy az idegenek könnyen és gyorsan megközelíthessék. Városunknak az ország fővárosához való közelsége e tekintetben csak előnyére van ; mégis a legutóbbi időkig a közlekedés lassúsága és gyarló­

Next

/
Thumbnails
Contents