Esztergom jövője. Az Esztergomi Keresztény Gazdasági és Szociális Városi Párt programja (1927)
12 A fiirdőváros-Esztergomnak természetesen középpontja maga a fürdő. A gyógyforrások és azok környéke telekkönyvileg az Esztergomi Takarékpénztár R. T. magántulajdona ugyan, de a most tervezett nagyszabású fürdőépületek létesítésének mikéntje már nem tisztán magánügy, hanem egyrészt annál a sokféle vonatkozásnál fogva, amelyben a város belterülete ezen legnagyobb telkének kialakítása a szomszédos és környező telkekkel és közterülettel áll, másrészt annál a messzemenő hatásnál fogva, amellyel a fürdő mint idegen- forgalmi tényező a város összpolgárságának anyagi érdekeit erősen érinti, Esztergom legfontosabb közügye. Azért a városi hatóságnak az egész fürdőkérdésben keresnie kell az érintkezést és együttműködést a tulajdonos részvénytársasággal és mi hisszük, — ismerve az Esztergomi Takarékpénztárnak a közügyek iránt mindenkor tanúsított nemes áldozatkészségét és előzékenységét — hogy tapintattal, jóindulattal és kölcsönös megértéssel a magánérdek és a közérdek igen szépen és eredményesen összeegyeztethető lesz. A Takarék- pénztár nagyszabású terveit a városi hatóság támogassa a legmesszebbmenő módon: telekkiigazítással, közterület átengedésével, pénzügyi kedvezményekkel, anyaghozzájárulással, közművek létesítésével (a telek belső részén is) és egyebekkel; ennek fejében kívánatos volna, hogy a tulajdonos részvénytársaság a tervek készítésénél és kivitelénél legyen figyelemmel a városnak a közérdek képviseletében kifejtett óhajaira. Addig is, amíg az egész városra kiterjedő utcaszabályzási terv elkészül, a dolog sürgősségére való tekintettel azonnal elkészítendő a fürdőtelek környékének utcaszabályozási terve, hogy a telek beépítése- és rendezésekor az már figyelembe vehető legyen, mert a mai piszkos sikátorok nem maradhatnak majd meg, azokat onnan idővel, tervszerűen el kell majd tüntetni. A sok évtizedre szóló fürdőépítkezések nem foganatosíthatók helyesen az egész környék szabályozási terve nélkül s amit most elmulasztunk vagy elhibázunk, azt talán sohasem tudjuk többé jóvátenni. A gyógyfürdőkön kívül még egy fürdőtényezője van Esztergomnak: az istenáldotta, jó öreg Duna. Létesítsünk a Dunaparton, a szigeten modern partfürdőt (strandfürdőt) szállodával, a nyaraló közönség számára. Mintának szolgálhat Nagymaros; mi lett ebből az egyszerű kis faluból az évenkint odaözönlő idegenforgalom, a több ezer nyaralóvendég ottartózkodása által. Pedig Nagymaros Dunapartja sem fekvésében, sem minőségben (finom homok, kavics, a víz lassú sodra, a part enyhe lejtése) nem hasonlítható a mi, e célra ideális Dunapartunk- hoz. A partfürdőt lehetne esetleg részvénytársasági alapon megépíteni, azonban oly módon, hogy a város megfelelő haszonrésze