Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

58

hét, mert ezek gazdagok valának; Csóven ‘), Csolnokon 2), Muzslán 3), Szebelénben 4) birtokokat szerzének ; tekintélyük a vidék népe előtt oly nagy vaia, hogy nem egy Ízben béke birákul kérettek föl 5) ; s köztük nem egy országos hivatalnok (comes) vala 6). — Ez időben alapíta a pálosok magyar szerzetét a fiai közül szármádé Qzséb, a kit a boldogok sorában tisztel az egyház. - Közvetlen szomszédságában két új község alakult; a Víziváros és Újfalu. - Nyilvános és magán épületei szaporodtak és szépültek. — Ez időből nem egy palotáról emlékeznek az oklevelek 7). Ez időben épült a városháza 8), Kovácsi szomszédságában a ciztercitáknak szűz Máriáról címzett apátsága, a melynek kegyura a Szentemágócs nemzetség (generáció Scen- temaguch) vala 9), a szt Ágoston rendjének hit- tani intézete ,0), s a Ferenc-rendiek monostora, a melybe e rendet maga IV. Béla vezette be, a melynek egyházában lön eltemetvo e nagy király családostól *').

E tények ékesen szóló tanúi a pezsgő életnek s a város szellemi és anyagi téren való olöhaladásának. — De hamindazáltal valaki ezekben a hanyatlás jeleit akarja látni, ám teljék kedve, de mi vele e dologban soha egyetérteni nem fogunk.

*) Árpádkori új okmánytár. IX. 132.— ')IT. a. IX. 210. és Mon. 1.^606.,— •) Mon. I. 429— ») Mon. I. 447.— •) Mon. I. 599. és Árp. uj okm. tár. IX. 187. — «) Mon. I. 360,379, 571, 606, 599.— •>) M. Sion. III. 857, 949, 950. — *) M. Sion. III. 546. — *) Hasai okmánytár VI. 375. —. *•) Paulai »at. Vincae leányai. 65.— “) U. o. 68. 69.