Magyary Szulpicz: Esztergom a tatárjárás korában (1877)

56

Az ősi várszerkezet feloszlása hatalmuk legkitűnőbb forrásától fosztá meg királyainkat, s azért ezek kénytelenek valának tekintélyük fen- tartására a kiváltságos testületekre: -a harcias kúnokra, a hűbéres német lovagok vitézségére és a városok áldozatkészségére támaszkodni, s ezeknek hűségét maguknak biztosítani.— Ez oknál fogva kegyelték ezután királyaink a városo kát • és bár igazság szerető lelkűk nem engedte őket arra ragadtatni, hogy a polgároknak netalán jogtalan követeléseit helyben hagyják, mind- azáltal azok érdekeit a kedvezés minden nemeivel előmozdítani igyekeztek.

Esztergom egyike vala a legelső királyi városoknak.-Már 1272-ben „regalis civitas“-nak királyi városnak nevezi egy oklevél '). — A város lakossága ugyanis a már említett intézkedések következtében némi csekély kivétellel az azelőtti kiváltságos testülettel egyesült; s az egyes testületek jogainak összesége Esstergom városának jogává, az olaszok bírája pedig Esztergom birájává lön. —A tatárjárást követő négy évtizedből e birák közöl a következőket ismerjük : Jakminit (Jakmynus maior vilié) 1255-ben Rubinit (Rubinus maior vilié, villicus) 1265 és 1269-ben, Arcinit (Arcynus comes. Index de vico Strig.) 1272-ben és Elkinit (Elcinus comes Judex), 1280-ban 2). — Ama kiváltságok közöl, a melyekről tudjuk, hogy velők ez időkben éltek az esztergomiak, megemlítjük kettős pecsétjüket és sajátságos hiteltörvényüket.

l) Mon I. 599.— *) Móni. 431,525, 571, 606, é< Fejér. Cod.Dipl. V. III. 69.—