Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
élménye, ha déli irányból, Dorog felől közelítjük meg a várost. A füstölgő kémények, az aknák és hányok világából, a lapályos dorogi medencéből, kötélpályán futó csillék alól pillantjuk meg Esztergomot és a Várhegy fölé magasló bazilikát. A Kiss János vezérezredes útján, majd a Kossuth Lajos utcán nyílegyenesen haladunk a városközpont felé. Hosszú ideig azonos párkánymagasságú házak előtt megyünk, majd az utca tengelyében feltűnik a Kálvária-domb piciny házainak halmaza. Az utca fokozatosan szűkül, a házak egyre magasodnak, s tájékozódó képességünk lassan elbizonytalanodik. A Várhegyet és a bazilikát csak a Bajcsy-Zsilinszky útnak a Fürdő szálló és étterem előtti kanyaróból látjuk újra teljes pompájában, s ettől kezdve egyre inkább fölénk magasodik. Ha kelet felől, a pilisi hegyek utolsó vonulatainak nyugati lejtőiről, a Vaskapu-hegy csúcsáról vagy a Babits Mihály által is annyira kedvelt Elő-hegyről tekintünk le az alattunk nagy ívben kanyarodó Dunára és a parthoz tapadó városra, hatalmas panoráma tárul elénk: a Börzsöny, a Pilis, a Gerecse, és a csillogó Duna keretében jelenik meg Esztergom egységes madártávlati képe. Ha pedig a Dobogókő felöl, a Dobogókői úton, majd a Petőfi Sándor utcán érkezünk a városba, szintén lenyűgöző élményben lesz részünk. A városias új kertes villák és a Petőfi Sándor utcai modern épületek ellenére ma is érezhető az alacsony házak és a föléjük magasodó bazilika kontrasztja. A megérkezés során a mélyebben fekvő város fölött fokozottabban érvényesül a Várhegy és a bazilika. Elmondhatjuk tehát, hogy Esztergom mindenekelőtt, már a megérkezés pillanatában vonzó városképének változatosságával hódítja meg látogatóit. avAros szerkezete Ha ránézünk Esztergom térképére, látjuk, hogy a város a Pilis-hegység és a Duna közé kényszerítve nyúlik el észak— 67
