Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

feldolgozó ipart Tokod—Nyergesújfalu—Süttő—Lábatlan körzetében építőanyag-, üveg- és vegyipar, Esztergom területén pedig a szerszámgépgyártás és a helyiipar számos ága egészíti ki. Ennek a sokféle iparágban bővelkedő iparvidéknek vált Esztergom gazdasági és kulturális központjává.

A szocialista iparosítás esztergomi létesítményei, de még inkább a szomszédos dorogi iparvidék tetemesen megnövekedett munkaerőszükséglete jelentős néptömegeket vonzott Esztergomba. Ehhez járul az itt tanuló hétezer diák is. Az egyház egykori fellegvára ma bányászok, ipari munkások és tanulók városa.

Esztergom Komárom megye járási jogú városa. Lakóinak száma megközelíti a harmincezret.

A lélekszám növekedését segítik elő a lakásépítkezések is. Legjelentősebbek a domboldalakra is felkúszó 'Irinyi József utcai és az Aranyhegyi úti korszerű lakótelepek, amelyek egy egészen új városrész körvonalait bontakoztatják ki a szemünk előtt. A legújabb tervek egyébként további építkezéseket irányoznak elő, nem utolsósorban abból a célból, hogy a szomszédos bányavidék dolgozói ne a füstös és poros ipartelepeken töltsék szabad idejüket. Ha ezekhez hozzávesszük még azokat a terveket, melyek Esztergomot üdülővárossá és a környék idegenforgalmi központjává akarják fejleszteni, akkor láthatjuk, hogy ennek a történeti múltját híven őrző városnak a jövője is biztosítva van.

Esztergom nyaralóváros jellege a XIX. század második felében kezdett kibontakozni. A csendes kisvárost szívesen keresték fel, főleg a pihenni vágyó fővárosiak. A város parkosítása és a fürdőtelep kiépítése jelentősen növelte a nyaralóvendégek számát. A XX. században mind nagyobb tömegeket meghódító turistáskodás, majd a harmincas években megindult várhegyi ásatások nagyszerű eredményei a kirándulók tízezreit vonzották a városba. Az Esztergom—Sturovo (Párkány) között rendszeresen működő nemzetközi kompjárat is jelentősen fokozza Esztergom idegenforgalmát.

64