Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
szahúzódó Esztergom gazdasági életét. A gyáripart eddig teljesen nélkülöző város két nagyobb létesítményhez jutott. 1937- ben alapították a Szerszámgépgyárat, majd ezt követően a mai Fémszerelvényárugyár elődjét. Bár ezek az üzemek a mainál jóval szűkebb keretek közt dolgoztak, így is új munkaalkalmakat biztosítottak. Ugyancsak ebben az időszakban kezdődött el Esztergom lakóinak a szomszédos bányavidéken való tömeges elhelyezkedése, napi ki- és beutazása. Az egyház székvárosa így a harmincas években már tekintélyes ipari munkásgárdával rendelkezett, amely az összetartozás révén, a dorogi bányamunkások megmozdulásaiban is részt vett. 1934 és 1938 között a város kulturális életének jelentős eseménye volt a középkori várpalota feltárása, amely az ország figyelmét egy időre az elcsendesedett szerény kisváros felé irányította. A nagyarányú feltárási és helyreállítási munkának a román kori magyar építőművészet legszebb emlékeit köszönhetjük. A második világháború során Esztergommal szemben, Garam-toroknál zajlott le a magyarországi fasiszta visszavonulás egyik legnagyobb csatája. A háború végén az eszter- gom—párkányi hidat a visszavonuló német csapatok éppoly esztelenül felrobbantották, mint Magyarország valamennyi Duna-hídját. Súlyos sérülések érték a város házait is. A MAI ESZTERGOM A felszabadulás után sokáig úgy látszott, hogy a város nem találja meg helyét az ország nagyarányú gazdasági fellendülésében. A legutóbbi évtized folyamán azonban fejlődése megindult, és ma a kialakulás forrongó napjait éh. Ipara, különösen a gépgyártás és a műszeripar erőteljesen növekszik. A szocialista iparosítás során Dorog—Tokod—Nyergesújfalu körzetében országunk egyik igen jelentős, komplex iparvidéke alakult ki. Sokoldalúságát mutatja, hogy a dorogi szénbányászatot és szénéi
