Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

1831-ben Esztergom vármegye közönsége az országban elsőként fordult a Magyar Tudós Társasághoz a mesterségek magyar műszavainak, a magyar népdaloknak, népszokásoknak összegyűjtéséért. Ugyanebben az évben Kazinczy is járt Esztergomban, ahol a nyelv szabadságáért küzdő tudós barátját, Rumy Károly György tanárt kereste fel.

. Ez idő tájt — 1836-ban — vásárolt Kossuth Lajos is kis birtokot az Esztergom megyei Űnyban, majd mint a megyei nemesség tagja, önként lemondott az őt megillető nemesi adó- mentességről.

A város polgári vezető rétegének tagjaként jelenik meg Kamenszky István — Lenhossék Mihály örökén —, Esztergom vármegye főorvosa, akinek 1825-ben megjelent orvosdoktori értekezése a pesti egyetem első magyar nyelvű disszertációja.

1848-ban Esztergom polgársága csakúgy, mint Rákóczi idejében is, szinte egy emberként állt a szabadságharc zászlai alá. 1848 márciusában Pest után az országban elsőként itt alakult meg a nemzetőrség, amely Besze János őrnagynak, Kossuth jó barátjának vezetésével 1848 nyarán puskalövés nélkül foglalta el Mertz császári tábornoktól Komáromot, az ország legerősebb, háromszáz ágyús várát. Az esztergomi nemzetőrök, majd honvédek — iparosok, parasztok, kisnemesek; magyarok, szlovákok, németek — végigharcolták a szabadságharc csatatereit. Soraikban ott voltak a város diákjai is, egyikük, a tizennégy éves Bauer Antal tüzér, később Pór Antal néven középkori történetírásunk érdemes művelője volt.

Az önvédelmi harc idején a város polgári közigazgatásának élére Palkovics Károly kormánybiztos állt, aki a szeminárium épületében hadikórházat rendezett be. A lakosság a hadseregutánpótlás munkájában vállalt derekas részt.

1848 őszén Kossuth Lajos is meglátogatta Esztergomot.

A szabadságharc leverését követő önkényuralom a város haladó szellemű polgárait is megtizedelte. Palkovics Károly kormánybiztost tizenkét évi várfogságra, Besze Jánost tízévi

60