Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

Ságról és falujáról, a mai Szeritgyörgymezőröl. Az itteni plébániatemplom környékéről az 1950-es években egy sírmező tetemei kerültek elő I. László pénzeivel.

A Duna mentén kelet felé korai középkori faluhely volt a mai Za- márd- (Szamár-) hegy s a nevében valamely régi szomorúság emlékét őrző Búbánat-völgy mellett fekvő Zamárd, amelyet már 1205-ben népesebb helyként említenek. Az ehhez közel eső Ákospalotája — az ún. Lipót-szikla alatt — 1288 előtt az Ákos-nemzetség birtoka volt. Később itt, a XVI. század elején Bakócz Tamás építtetett nyaralót. A Zamárd- hegy táján lehetett a XIII. század elején Déda ispán birtoka: a hegy alatt fekvő kis Duna-szigetet, máig is Dédai-szigetnek nevezik. A Párkánnyal, a mai Sturovóval egybeépült Nana, Nána ispánnak a királyi udvarnokok 1184-ben említett mesterének személynevét őrzi.

Az esztergomi Fürdőszálló fölé emelkedő Szent Tamás-hegy 1894-ig éppúgy önálló község volt, mint Szentgyörgymező. A XIII. század végén önálló helységekként említik Libádot és Pechent is. Mindkettő a Szent Tamás-hegy északi lejtőjének vidékén kereshető. Az 1243-ban szereplő Örmény falu a mai Ifjúmunkás utca vidékén, a Zsidó-templom táján, a korai középkor esztergomi örmény kereskedőinek emlékét őrizte.

A Fürdőszálló környéke a XIII. században Hévíz vagy Toplicza néven szerepelt; a mai strandfürdő meleg forrásai akkoriban malmokat hajtottak.

A vasútállomás tájékát Kovácsinak nevezték. A XI. századbeli esztergomi pénzverők gazdag faluja volt, területét 1326-ban I. Károly csatolta a városhoz. Közvetlenül az esztergomi városfal déli szakasza előtt — a Hősök tere és a Kis-Duna között — valószínűleg a mai Sport- árugyár környékén helyezkedett el az 1272-ben már említett Szent Pál falva. A korábban Abonynak nevezett Szentkirályt (ma Szentkirályiföldek, a dorogi bánya Duna-parti szénrakodója vidékén) II. Géza 1x55 körül adományozta a johannita lovagoknak a hozzá tartozó Zsidóddal együtt. A Vaskapu-hegy keleti lejtőjén a mai Holop-kút környékét a XI. század végi tulajdonosáról, I. Endre szerzetessé lett fiáról, Dávid ,,úr”-ról nevezték el, s a múlt századig Űrkútjának hívták. Az Ürkútjához közel eső, máig is Kusztosi-hegynek nevezett földterület a XIII. századtól az esztergomi egyház custosának (— őrkano- nokjának) birtoka volt. Az esztergomi Szigeten a Gizella királyné alapította bencés apácakolostor állt.1

Az 1249-ben említett Nyír és Bille (1272) a Tokod, Dorog, ill. Tát felé eső hatalmas síkságon helyezkedett el. A Helembai-szigeten már a tatárjárás előtt érseki nyaraló állott; alapfalait 1959-ben tárták fel.

29