Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
A magyar középkorban, vagyis Géza fejedelem korától a török korig, Esztergom kettős település képét mutatja. Az egyiknek magva a Várhegy (az érseki kastéllyal, a káptalan házával, Szt. István vértanú templomával, a Szt. Adalbert főszékesegyházzal és Géza korától a királyi palotával). Ehhez a Várhegyhez csatlakozik a Duna partján fekvő váralja, a Víziváros, amely 1239-ben, mint érseki város nyer városjogot. A település másik központja a mai Belváros helyén alakult ki. A várral szemben a XI. századtól kezdve ezt a települést nevezik városnak. Ez a királyi város I. István-pénzeinek „Civitas regia”-ja. Az esztergomi Várhegyen két ízben, az 1930-as években, majd 1964- 1967-ben végeztek régészeti ásatásokat. Előbb azok a monumentális várpalota-maradványok kerültek felszínre, amelyeket III. Béla király a XII. század végén emelt. Utóbb, a második, hitelesítő ásatások során felszínre kerültek azok a mélyebben fekvő, nagy kiterjedésű palota- és körtemplom-maradványok is, amelyeket korábban Géza fejedelem vagy I. István király emeltetett. Nagy Emese kutatásai bebizonyították, hogy valóban e helyen állott az első magyar királynak monumentális méretű, a Karoling pfalzokra, palaciumokra emlékeztető vára, amelynek még pompásan megmunkált,' kőanyagból épített kör alaprajzú házikápolnáját is megtalálta. így hát, ha fenntartással is elfogadhatjuk azt a legendát, amely az esztergomi várhoz fűzi István király (a pogány Vajk) megkeresztelését. Egy mindenesetre bizonyos: nem tévedett a kutatás, amely itt, az esztergomi Várhegyen kereste az országnak első, X —XI. századi kővárát. A Várhegyen állott a Szt. Adalbert főszékesegyház, a középkori Magyarország egyik legnagyobb, évszázadokon át tovább épített bazilikája is, amelyet I. István építtetett a XI. század első évtizedeiben. (A templom névadója Adalbert prágai püspök, I. Istvánnak utóbb vértanúságot szenvedett megkeresztelője volt.) A Szt. Adalbert főtemplom, valamint a legenda szerint Géza fejedelem által épített Szt. István vértanú temploma, a máig látható várkutat körülvevő egykori kisebb lakónegyeddel együtt nagyrészt a török időkben, teljesen pedig a mai bazilika múlt századi alapozásakor semmisült meg. E templomokról a terület megmaradt alaprajzain kívül az esztergomi Vármúzeumban elhelyezett kőemlékek tanúskodnak. A legújabb ásatások 26
