Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
parton s a Garant partján született meg az ókori gondolkodás egyik legszebb emberi vallomása, Marcus Aurelius Elmélkedése. E tizenkét könyvbe foglalt remekművön kívül Marcus Aurelius Esztergom-vidéki hadjáratait örökíti meg az a III. században emelt emlékoszlop is, amely ma is áll a római Piazza Colon- nán. Egyik domborműve a császár germánok elleni hadjáratának az Esztergomhoz közel eső Magyar-Szölgyén mellett vívott döntő ütközetét örökíti meg. Az ábrázolás szerint Jupiter mennykővel és villámmal kergeti szét a barbár támadókat, míg a császár harcban eltikkadt légióit ugyanez a zivatar ivóvízhez juttatja. E csata emlékére nevezték Marcus Aurelius egyik itteni légióját légió fulminatrixnak, „mennydörgős légiónak”. Számos nép és számos kultúra sereglett össze a légió-sasok alatt. Numidiai íjászoktól romanizált keltákig, szőke britan- niaiaktól és germánoktól hispániai katonákig száznyelvű nép lakta ezeket a Duna menti őrtornyokat. A környéken levő sárisápi ókeresztény sírkápolna s egyes sírkövek már az ókereszténység II—IV. századi pannóniai elterjedésére mutatnak. A város területén pedig ókori zsidó sírkő is került felszínre. A pannóniai római uralom mintegy hetven évvel a birodalom felbomlása előtt, az V. század első évtizedében szűnt meg. Ezzel le is hanyatlott Pannóniának s vele Esztergom tájának — majd néhány évtized múlva egész Délkelet-Európának — magas szintű római civilizációja. A rómaiak helyébe a hunok népe került. Ők 410 körül háborúskodás nélkül szállták meg Pannóniát. Arra a kérdésre, hogy mit köszönhetett e táj a római birodalom pannóniai országszervezésének, elsősorban e kor anyagi kultúrájának emlékei, a régészeti leletek tudnak feleletet adni. A rómaiak voltak e táj első kőépítkezői. Előttük nem ismerték, utánuk pedig jó néhány évszázadig, a magyar középkor kezdetéig e táj népei építőanyagként nem alkalmazták a követ. A rómaiak fektették le Pannónia első kövezett útjait, amelyeknek nyomai helyenként ma is a Dunántúl modern úthálózatának alapjául szolgálnak. A Dunán rendszeres hajójáratokat tartottak fenn. Régészeti leletek — Esz22