Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
a jelenlegi Esztergom—Dorog közötti út vonalán vezetett a nagy római hadiút, a későbbi bécsi országút irányába. A rómaiak, akik számára a Dunának, mint a Birodalom északi határvonalának védelme élet-halál kérdés volt, a limesnek ezt az Achilles-sarkát sehol sem hagyták őrizetlenül. Régészeinknek az esztergomi Várhegyen állott erődítményen kívül csupán Tát és Pilismarót között nem kevesebb, mint kilenc Duna-jobbparti őrtorony helyét sikerült tisztázniuk. Látnivaló, hogy a pannóniai erődláncolat e tájon, a Garam, az Ipoly torkolatvidékén volt a legsűrűbb. A közelmúltban az esztergomi határ Pilismarót felé eső egyik Duna menti hegyén, a Hideglelőskereszt-csúcson is felderítettem egy a IV. században épített táborhelyet. Ennek őrsége onnan az ógermán támadó törzsek fő felvonulási vonalát, az Ipoly és a Garam torkolatát egyszerre tarthatta szemmel. A tábor helyének hitelesítése során sikerült megtalálni az erőd több tornyát, mintegy kétszáz méter hosszú zárófalát, s annak a jórészt sziklába vágott ezerhatszáz éves római szerpentin- útnak nyomvonalát is, amelyen ezt az erődítményt, a pannóniai limesrendszer legmagasabban fekvő táborhelyét a Búbánat-völgy torkolata felől lóval, szekérrel megközelítették. A mai Esztergom területének eddig két pontján, a Várhegyen és a hegy tövében elterülő Vízivárosban akadtak nagyobb római településre. Bár a Várhegyen egyrészt a múlt századbeli bazilikaépítéssel kapcsolatos több méteres talajsüllyesztés, másrészt az akkori ásatások hiányosságai miatt eddig csak kisebb római falmaradványok kerültek elő, a Várhegy XVIII—XIX. századi terep- rendezése, majd az 1934—1938-ban végzett ásatások, végül az 1957—1968 között a Várhegy északi oldalán végrehajtott feltárások nyomán immáron teljes biztonsággal állíthatjuk azt, hogy a Várhegyen római vár (castrum), de legalábbis kiterjedtebb refugium, várszerű menedékhely állt. Az erődítmény létezését a római kori pénz- és edényleletek százain kívül az igen jelentős számban előkerült épületelemek — téglák, tetőcserepek — is bizonyítják. Igazolja továbbá az az ismert tény is, 20
