Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

A Szent Tamás-hegy, a Várhegy, és a Kis-Duna-ág közötti terüle­ten fakadó langyos források vizét már a rómaiak is használták. Egy 1238-ból származó fe'jegyzés szerint itt volt Magyarország első nyil­vános fürdője, amelyet III. Béla első felesége, Antiochiai Anna 1170 és 1180 között építtetett. A fürdőt később a johannita lovagrend kezelte. A tatárjárás alkalmával a mongolok a fürdőt elpusztították, s helyén ké­sőbb a törökök közfürdőt építettek. Arról is van feljegyzés, hogy a lan­gyos források közelében már a török hódoltság előtt „ispotály” — kórház — állott. A források vizével, mely télen sem fagyott be, malmot már a középkorban is hajtottak. (E malmok helyére a fürdő tömbjével határos Malom utca utal.) A környék rendezése és mai értelemben vett fürdőteleppé való kifejlesztése a XIX. század küszöbén indult meg. Az 1800-as évek elején a nádas, mocsaras tó vidékét feltöltötték, a for­rásokat medencébe vezették, és megvetették az alapját a mai fürdő­telepnek. A telep legnagyobb forráscsoporja az úgynevezett „Mala”-forrás. A strandon 183

Next

/
Thumbnails
Contents