Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
KÉPEK ESZTERGOM MÜLTJÁBÓL ŐSKORI EMLÉKEK Esztergom tájának természetes gazdagsága jó néhány tízezer esztendő óta mindenkor megtelepedésre serkentette az embert. A város területén, környékén számos régészeti lelőhely tanúskodik arról, hogy emberősünk már igen régen, az európai emberiség hajnalán otthont talált e vidéken. Esztergom és környéke a régebbi kőkorszak (paleolitikum') utolsó eljegesedése óta lakott. Egyik szaktudósunk a „Pilis eszkimójának” nevezte a pilisszántói Kőfülke barlanglakó ősemberét. De hasonló, a jégkorszak klímájának megfelelő életformát folytatott az Esztergomhoz közel eső bajóti Jankovich-barlang lakója is csakúgy, mint a tatai lösztelep mammut- vadásza. Őskori lakóbarlang volt a Legénv- és Leánybarlang is, az Esztergomhoz közel eső Kesztölc-Klastrompuszta felett. Az erdők vadja télidőben a soha be nem fagyó esztergomi hévizekre járt, és a Várhegy környékének ősvadásza számára nyújtott téli táplálékot. Bronzkori leletek Tokodról 15
