Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
vágjon neki, mert a Duna szelíd szigetei, a római őrtornyokkal szegélyezett Duna-part, a Garant és az Ipoly torkolatvidéke egyik legszebb tája Esztergom környékének. Az egykori' esztergomi vízimalomipar a város szentgyörgymezei Duna-partja mentén virágzott. Még a századforduló körül is mintegy 10—15 hajómalom működött. E városrész az utóbbi években dinamikus fejlődésnek indult. A KISZ-lakótelepen az 1965 —1969. években 105 lakás épült és a lakótelep most is egyre bővül. Az 1970. évi népszámlálás szerint Szent- györgymezőnek 3033 lakosa van. A Béke térről a Várat enyhe lejtésű úton jobb felé hagyjuk el. A Relé gyáregység említett épületének végénél utunk — amely innen a M a k a- renko utca nevet veszi fel — hirtelen balra kanyarodik. A forduló jobb oldalán egy alagút klasszicizáló stílusban épült bejárata, az ún. Sötét-kapu tűnik a szemünkbe. Az alagút a bazilika alapozásával egy időben épült, s az altalaj biztosítására szolgál. Tengelye a régi várfal nyomvonalát követi és átvezet a bazilika előtti hatalmas lejtő alatt. A Makarenko utcának a várral ellentétes oldalát egyetlen épület, a Tanítóképző Intézet (Makarenko u. 1 — 3.) impozáns tömbje foglalja el. 2. SÉTA. A VÍZIVÁROS Bajcsy-Zsilinszky utca — Berényi Zsigmond utca — Sobieski sétány — ly-es hősök tere — József Attila tér — Liszt Ferenc utca Balassi Bálint szobra mellett kanyarodjunk be a B a 11 h y- ány Lajos utcába, majd onnan — elhaladva sétánk kiindulópontja, a Bibliothéka és a vele szemben álló egyemeletes ház földszintjét elfoglaló hangulatos cukrászda, a Múzeum cukrászda mellett — forduljunk a vár tövében elterülő Víziváros irányába. • 12. Kedves, régies, talán még a török korra visszavezethető műemlék aBajcsy-Zsilinszky utca 59. sz. alatt álló egyemeletes, ún. Polusin-féle ház. Udvarán néhány, a leomlott várból származó középkori kőemlék látható. A ház falán elhelyezett emléktábla szerint 1602-ben az esztergomi török bég lakóhelye volt. Ez az adat azonban téves, mert a megjelölt időben, pontosabban 1595—1606-ig Esztergom magyar kézen volt. A Tanítóképző Intézet a Várhegy tövében 149
