Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

A Duna csupán a pliocén végén jelent meg a területen, hogy az akkor még összefüggő Börzsöny és Dunazug-hegység áttörésével új arculatot adjon a vidéknek.

VÍZRAJZI VISZONYOK, ÉGHAJLAT

A terület fő vízgyűjtője a Duna. Az esztergom—dorogi medence síkságára érkező folyó már nem képes a magával hozott hordalékot teljes mértékben továbbszállítani, s ezért számos ki- sebb-nagyobb szigetet alkot. Ezek közül jelentősebbek: a Táti-, Nyárosi-, Körtvélyesi-szigetek és az Esztergomi-sziget.

A város alatt, a bal partról a Garam fut a Dunába. Hordalékából füzekkel, náddal dúsan benőtt újabb zátonyszigetek épültek. Legismertebb közülük a Helembai-sziget.

A hegyekben a törésvonalak mentén aránylag sok forrás fakad, de bővizű kevés akad közöttük. A források között a jelentősebbek: a Cserepes-völgyből érkező Szentléleki-patak, mely Esztergomtól délre torkollik a Dunába, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút a Fárikúti-völgyben, a Barát-kút a Látó-hegy északkeleti oldalában, az Erzsike-forrás, a Vályús- kút és a Bodzás-forrás a Maróti-hegyek nyugati lejtőin, a Gyulaforrás és a Rárói-kút az Árpádvár és a Ráró-hegy közötti völgyben. A Búbánat-völgy Kerek-tava és színpompás mocsári növényzete is üde színfoltja a tájképnek.

Esztergom turista- és idegenforgalmát jelentősen fokozzák természetes hévforrásai is, amelyek a város szépen kiépített, modern gyógyfürdőjét és strandját táplálják.

Esztergom melegforrásai a Várhegy, a Szent Tamás-hegy és a Kis-Duna-ág közötti területen törnek fel. Valamennyi forrás karsztvízzel keveredett hévíz. Hőmérsékletük 29 °C körül jár. A fiatal kéregmozgások által felszabdalt területen, a törésvonalak mentén, a térszín alatt átlag 350 m mélyről előtörő hévforrások a Mala-, vagy más néven Barlang-forrás, a Mosó-forrás és a Kőfürdő forrásai. A Szent István artézi kút

12