Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
A kereszt alaprajzú templomnak két oldalszárnya a főhajóhoz viszonyítva meglehetősen rövid. A hangsúly az erősen megvilágított kupolatéren van, amelyhez a magasabb boltozású szentély, a kereszthajók s a hosszhajó csatlakoznak. A hossz- és kereszthajót tagolt dongaboltozatok fedik. A harangtornyok alsó, nyolcszögletes részét három félkörívben záródó ablak, felső, hengeres szakaszát pedig négy ablak tagolja, s tetejüket félgömb alakú kupola fedi. A tornyokat és a templomot összekapcsoló boltíves árkádok felett zárt folyosó húzódik, felette baluszteres korlát. A bazilikát a második világháború során — mivel tetőzetén a németek megfigyelőállomást létesítettek —, súlyos károk érték. Sérüléseinek zömét azóta helyreállították. A főtemplom belsejét a hosszirányú téralakítás jellemzi, s ennek hatását a rövid kereszthajó alig csökkenti. Éppen ezért a hangsúlyosnak Szánt kupola alatti tér bizonyos mértékig háttérbe szorul. Építőművészeti kritikánk a tgmplom belső kiképzését kevésbé szerencsésnek tartja, mint a külsőt. • 10. A bal oldali torony alatti mellékbejáraton belépve a bazilika előcsarnokába, majd a főhajóba bal kéz felől találjuk a híres Bakócz- kápolnát. Az Esztergom vidéki vörösmárványból faragott kápolna eredetileg a Szt. Adalbert főtemplom déli oldalfalához illeszkedett. Bakócz Tamás esztergomi érsek építtette saját sírkápolnájaként 1506 és 1511 között. Az itáliai reneszánsz építészet szépségét érzékeltető remekmű ismeretlen mesterének a kor legkiválóbb építészei közé kellett tartoznia. A Bakócz-kápolna a toszkánai reneszánsz stílusnak egyik legszebb emléke. Művészettörténeti jelentősége miatt Alagyarország határain túl is számontartják. A kápolnában temették el annak idején Bakócz Tamás érseket. A török megszállás alatt imahelyként használták és török méltóságok temetkezési helye lett. Falai látták 1683-ban a felszabadító seregek vezérét, Sobieski János lengyel királyt és Lotharingiai Károlyt, majd 1706-ban Esztergom megvívása után II. Rákóczi Ferencet is. Később, amikor az esztergomi várba osztrákok telepedtek, a helyőrség házikápolnájának használták. Ekkoriban adományozta a kápolnának Schuh- knecht várparancsnok azt a bizantíniku^ kegyképet, az ún. Fekete Máriát, amely ma is oltárán látható. A székesegyház belseje 129
