Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
A Főszékesegyház homlokzata A bazilika építése újabb lendületet csak a XIX. század elején, az érsekség Esztergomba való visszaköltözése után kapott. Rudnay Sándor, midőn hercegprímás lett, előbb a császári építési hivatal igazgatóját, Ludwig von Remyt, majd munkájának vontatottsága miatt a kismartoni származású Kühnel Pált bízta meg a nagyméretű építkezés terveinek elkészítésével. Kühnel unokaöccsével, Packh Jánossal a maihoz hasonló jellegű templomot tervezett, a főtemplom testéhez csatlakozó kétemeletes érseki palotával. A főtemplom köré, a várdombot körülvevő alacsonyabb szintre a kanonoki házak és a papnevelde épületsorát szánták. Tervük megvalósítása Magyarország legmonumentáli- sabb klasszicista térkiképzése lett volna. Sajnos csak részben vált valóra. A mai főszékesegyház alapkövét 1822-ben tették le. Az építkezéseket a főtemplom tervezőjének, Kühnel Pálnak halála után Packh János 1831-ig, a megrendelő Rudnay prímás haláláig folytatta. Addigra az altemplom, a főhajó, a mellékkápolnák, sőt a kupolát tartó hatalmas ívrendszer is elkészült, s felépült a bazilikát észak és dél felől körülölelő tizenkét kanonoki palota is. Közben a bécsi kamara, 125
