Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)

és a Víziváros erődítményeit. Dél felé a palota épülettömege helyezkedik el. A bástyafalak — a felső vár nyugati védőművei — innen északi irányba húzódnak és a vízibástyában, az ún. Északi körbástyában (rondellában) végződnek. Ez a rondella volt a középkor óta a vár északi sarokpontja, a XV. századtól pedig a Dunáról felvezető vízmű zárótornya is.

A vízivárosi Duna-partot a hegy lábánál egy, nyomvonalában máig kimutatható másik bástyarendszer oltalmazta. Megbecsült emlékünk, mert ma ez az utolsó vízparti bástyarendszer Magyarországon.9

E tájékozódás után lépjünk be a középkori királyi palotát magába foglaló Vármúzeumba! • 6.

Bejáratához a bazilika épülete mellől feljáróút vezet, amelyet Esztergomból és környékéről előkerült római kori kőemlékek szegélyeznek.

Bár a palota építéstörténetéről hallgatnak az oklevelek s a krónikák, a fennmaradt részek és a feltárások mégis sokat elárulnak korai századairól.

Az 1934 —1938-ig tartó feltárás során a palotának XII. század végi épületrendszere alól csupán egy kisebb román kori őrtorony maradványai kerültek elő. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a rómaiaknak is jelentősebb hadászati létesítményei voltak az esztergomi Várhegyen, hiszen a X —XI. században a Garant torkolatának s a Kisalföldnek e kulcspontját a magyarok sem hagyták őrizetlenül.

A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából előbb Méri István, majd S. Nagy Emese végzett hatalmas újabb ásatási munkákat10. Ennek során bebizonyosodott az, hogy az esztergomi Várhegyen már a rézkorban is volt emberi település. Kiderült az is — amit eddig csupán feltételeztek —, hogy a Várhegyen három ízben átépített római őrhely is volt. Mindennél lényegesebb azonban az az ásatási eredmény, amely bebizonyította, hogy Géza fejedelem vagy I. István király hatalmas, a III. Béla király későbbi palotájával majdnem azonos méretű kőpalotát épített itt. Ennek a X —XI. századi építésű, valószínűleg I. István-kori kőpalotának legnagyobb érdekessége az a kör alaprajzú kápolna volt, amelyet III. Béla palotájának vörösmárvány padozatú tanácsterme, az úgynevezett Erények terme alatt öt méterre találtak meg. (1969-ben meg is kezdték ezeknek az újonnan feltárt, Szent István-kori építészeti részleteknek tartósítását és bemutatásra való előkészítését.)

Az újabb ásatások eredményei szerint tehát III. Béla király, a XII.

III