Zolnay László - Lettrich Edit: Esztergom - Panoráma útikönyvek (1971)
A Várhegy fennsíkjára vezető ütünk elhalad a várbástyák és a vár egykori főkapuja mellett. A töröktől 1683-ban visszafoglalt várat a XVIII. század elején több ízben megerősítették és átépítették. Mai alakját III. Károly (1711 — 1740) alatt nyerte. (Főkapujának kétfejű sasos kőcímere ma az esztergomi Vármúzeum kőtárában van.) Esztergom erősségének jellege csak az 1760-as években szűnt meg. A vár szerencsére elkerülte a legtöbb középkori várunk sorsát: a kuruc háborúk után nem robbantották fel. A fellegvár alaprajzi elrendezése a sok átépítés ellenére is lényegében még a középkori formákat őrzi. Ezzel magyarázható, hogy miért semmisült meg a régi erődrendszer, s miért vált ez a vár, az országnak talán legelső, már a tatárjárás korában is meglevő kővára aránylag olyan köny- nyen sebezhetővé. Az erődítmény helyét ugyanis még a késő középkori tüzérség kialakulása előtti századokban választották ki. S hiába voltak mégoly erősek is ezek a bástyafalak, ha a XVI—XVII. század A vár egykori főkapuja 109
